A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Sápi Lajos: Debrecen első csatornázása

lényegesen magasabban fekszik mint a Petőfi tér szintje. így a természetes vízfolyást követve határozták el e csatorna rendszernek a lefolyását. Korábban az itt lévő Ispotály lapos felszíni vizével együtt, a város árka déli részeinek lefolyása is a Vésői árokba torkollott. A most folyó városrendezési tervek előkészítésénél több ízben előtérbe került e területek mély fekvése miatt éppen a korábban kialakult természetes levezetés előnyös felhasználásának lehetősége. Látva a csatornázás kiépítésével járó előnyöket a város fejlődésében, a vezetőség Beck Pál halála után még sem dolgozott változatlan igyekezettel a második megoldásra váró nagy feladat, a vízvezeték elkészítésén. Bár korábban a megvalósításra anyagi fedezet gyűjtését is megkezdték, a végrehajtás mégis nagyon nehezen ment előre. A vízvezetékhez szükséges vascsövek beszerzésére kiadott megbízás eredménytelen maradt. A víz minőségének és helyzetének kivizsgálása a kutaknál, nem készült el. így Semsey Jób az új királyi biztos a vezetőség beérkezett jelentése alapján elrendelte, „hogy mivel a korábbi Királyi Biztosság alatt is Javaslatba és Szándékba vétetett már az, hogy a' jó víz Csatornákon behozódjon a' Városba, tehát voltaképpen visgálódjon meg az, hogy a' Város körül melyik kút lenne erre a' Czélra alkalmatos, vízinek mind jóságára, mind bővségére és a' planum, és a' költségek feljegyzése elkészülvén, küldődjön meg — a királyi biztosnak, — adandó vélekedésével egygyütt."

24 A rendelkezést a város vezetősége az 1828. július 10-én tartott ülésében tárgyalás alá is vette és úgy a kutak vizének a megvizsgálására, mint azok szintezésének az elvégzésérc a szükséges intézkedést megtette. A javaslat el is készült, sőt a vizsgálaton túlmenően tervet is készítettek az ivóvíznek a városba való bevezetésére melyet jóváhagyás céljából beterjesztettek a királyi biztosságon keresztül az Udvari Kamarához. A tervezet azonban nem nyerte el a Kamara jóváhagyását, mert 1829. június 26-i levelében a királyi biztos arról értesítette a város vezetőségét, „hogy ezen Városban készitendő Viz emelő alkotmánynak:-/ :machina hydraulica:/ mely által t. i. a' Város Háza, és a' Ref :Collegium, és Templom között felállítandó két Viz tartó Helyekre, Csatornákonn ivó viz hozódna bé a' Városba a' Nagyerdőről, épitése Planumára, és az arra fordítandó költségek előadására nézve, a' Királyi Épitő Tisztség által a' következő észrevételek terjesztődtek a' N. M. M. Kamara eleibe" 1-ör , Hogy az előadott írásokból éppen nem tetszik az meg, hogy a' Nagy Erdei Kútból mennyi vizet lehet egy Órányi idő alat kimerni, és hogy valyon a' szomszéd mesterséggel készült Fürdő számára meg kivántató vizet ugyan azon kútból kell é venni ?" Az észrevétel indokolt volt, mivel ez időben még artézi kút nem volt Debrecenben. Az első artézi kutat 1837-ben fúrták a városban, de itt sem tört fel a víz a talajszint fölé, hanem kiemeléséről mesterséges úton kellett gondoskodni. Ez kitűnik az észrevétel további részéből is, mely szerint ,,a' fejj ebb említett világosítások nem létébe feltévén azt, hogy a' C. alatt lerajzolt Víz menetele- mely közönségesen Niveaunak neveződik, valamint a' Víz magassága is helyesen vágynak kimérve; a' Kir: Fő Építő Kormány az A, és С betűkkel Jegyzett Rajzolatokból tsak annyit tudhatott meg, hogy ha ugyan az A. alatti Planumba lévő mérések nem hibások két Ökör, vagy két Ló erejéhez való szivórványos alkotmányon minden órában 95 5

/

7 akó Vizet lehet a' Víztartó helyre hajtani, és ugyan annyit a' Víztartó Csatornákonn, a' Városban építendő két kutakba hozni. Hogy valyon tehát ennyi Víz a' közönséges szükségre elegendő lessz é, vagy a' Nagy erdei Kútnak a' forrása valósággal oly bővséges é, hogy a' fellyebb írt mennyiségű Vizet minden órában meg győzi é ? ahoz értő Mester emberekkel meg kell visgáltattni, és ezen újabban teendő mérésekhez képpest a' Rajzolatokat is a' helyszínen meg kell változtatni." 298