A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Sápi Lajos: Debrecen első csatornázása

lalt tiszti mérnökséget, helyette a város vezetősége Liszkai Sámuelt iktatta be erdőmesternek. Az elrendelt szintezési munka készítése azonban még mindig váratott magára. A víz levezetéséről továbbra is az árkok fenntartásával, sőt újak létesítésével gondoskodtak, ami legjobban kitűnik az 1822. február 11-én bejegyzett királyi biztosi jelentésből. Ugyanis a leírás szerint a Mester utcai csapszék háta mögött az újonnan ásott vízlevezető árok miatt az épület életveszélyessé vált —, nyilván annak mélysége és közelsége miatt, melyet helyszínen vizsgált meg a királyi biztos jelenlétében a város mérnöke a bejelentett panasz alapján. Az utasítás, nak megfelelően a jelentést Kováts György elkészítette, melyet a város vezetősége megvizsgálva a királyi biztos elé terjesztett most már azzal a javaslattal, hogy a költségesebb, de állandóbb, téglával való kifalazását engedélyezze az ároknak. A mérnöki jelentés tartalmazza az ároknak a korábban szokásos módon, fával való kiburkolására vonatkozó beszerzett ajánlatot is, melynek az összehasonlítást szolgáló része a következő: „Városunk Ordinarius Geometrája Kováts György Űr a' múlt Januárius 17kén a' Nagyságodtól vett parantsolatnál fogva minemű jelentést adott élőnkbe a' Mester Uttzai Csapszék megett kiásott víz tsatornára nézve, és az eránt mi nemű észrevételek adták magokat elő; méltóztatik Nagyságod ezen három rendbeli Vesszők alatt ide tsatlott írások párjából bővebben meg látni. Melyekhez képpest úgy vélekednénk a' Nagyságod helybe hagyása mellett, hogy azon Víz Csatornának jól ki égetett Téglákból leendő el készíttetése akár a' reá teendő költség, akár annak tarthatósága tekintődjön alkalmatosabb lenne mint a' fából lehető fel állítása. Méltóztasson azért Nagyságod ezen tárgyban teendő és meg határozandó Rendelése eránt magát ki nyilatkoztatni, hogy a' munkát mihelyt az idő engedi el kezdethessük. . .." Az első pontban említett melléklet Kováts György jelentését tartalmazza, melyben közli azt is, hogy az esetleg fából történő áiok burkolás esetére megrendelte a Nagyerdőn most folyó favágásnál kikerülő használható fák tartalékolását. A második pont alatt az alábbi szövegű jelentést mellékelte: „Épittető Inspector Eskütt László János Úrral, Kőmives Mester Litsman János Úrral és Némely Magyar Átsokkal együtt a Mester Uttzai Csapszék megett készitendő ujj árkot megvisgálván: a Magyar Atsoknak a megkészittetéséről itten sub :/: a Tekintetes Nemes Tanátsnak alázatosan bé mutatom. Adnexum sub ://: A Mester Uttzai Csapszék megett újonnan ásatott viz tsatornának fával leendő ki mellékeztetéséhez 15 current ölnyi hoszszuságban czölöpöknek kivántatnak másfél ölnyi hoszszu faragott hid tzölöp — 16 darab a ki mellékezéséhez 1 ölnyi hoszszuságu hasitott fa 80 db. Summa 96 darab. Minden Current ölnyi mellyékelést készitvén 3 forintért; tehát a 15 ölnyi hoszszuságu mellyékezésért esik mind öszve 45 f 0xr." A kőműves mester által tett ajánlat a következő: „Adnexum sub:///: A' Mester Uttzai Csapszék mellett ujj onnan ásott ároknak vas téglából leendő ki melyékezése 15 ölnyi hoszszuságban egyik oldalról a f. 2.— f 30. Három ezer vas tégla abs q. vectura 20.— 60. öt köböl mész — 4 •/• —22 •/• Summa 112 X 30. Debreczen 10 Februári 822. Litsman Jósef т.к. Ns Kőmives Mester"

5 Mint a fenti ajánlatokból kitűnik lényegesen nagyobb költséget igényelt az árok téglával való kifalazása, melyet engedélyezés céljából terjesztett fel a város vezetősége, de belátta, hogy a fa használata állandó karbantartást igényel és nem segíti elő az elkerülhetetlenül szükséges fedett csatorna készítését. 277