A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Sápi Lajos: Debrecen első csatornázása

,,1. Az uttzák tisztán tartásának és a Viz legkönnyebben lehető kibocsátásának legjobb módja volna az Uttzáknak Kővel való kirakatása, a mint ez más Városokban is vagyon: De mivel ezen Város oly helyen fekszik, hogy azon helyek, a honnan Követ lehetne e' végett szerezni, legalább is 8. mérföldre vágynak: ott is pedig a Kőért Terragiumot kellene fizetni, a' mint már ezt a Város Próbálván tapasztalta; ezen kivül a Kőnek kihányatása és ennek, minthogy vizén nem lehet, szekerén való ide hordatása oly temérdek költségbe kerülne, hogy azt a város soha el nem győzné; de ha minden jövedelmét erre forditaná is, még is hijába költene, mivel a' Város földje televényes, lágy és homokos, ezen kivül ebben soha véget nem érhetne, mivel a Város nagyságához képpest, mikorra elvégezné, akkorra a már kirakott Uttzáknak nagyobb része elromlana, és tsak a csupa Esztendőnként szükséges Reparatio is örökre tartó, még pedig meg nem győzhető költségeket kivánna: ezek szerént, hogy ezen Városnak Uttzái kővel kirakódjanak, azt reményleni sem lehet. Nincsen azért más mód, hanem hogy ezen Rendelések, a melyek eddig is voltak sokkal szorosabban megtartassanak, és ezekhez némelyek adódjanak is; tudniillik: 2. A' Városnak derék Uttzáin tartódjanak, és a' hol nem volna, de megkivántatnék, ujj onnan is ásódjanak alkalmatos Viz árkok azokon kivül a' melyek már megvagynak és ezek olyan statusban tartódjanak, hogy a Viz az egész Városból kitakarodhasson rajtok. E végre: 3. Szükség lészen az egész Várost Libellára venni, mely már munkában is vagyon, és ugy planirozni, hogy mind a nagy Árkoknak elegendő esése légyen, mind pedig az ezekbe szolgáló fiók-árkok beléjek mehessenek. 4. Minthogy a Város fekvése Libellátio nélkül is megmutatja, hogy a Városnak napkeleti részéről takarodik a Viz napnyugatra: Tehát úgy kell az árkokat igazitani, hogy a' napkeleti részen levő árkok megfeleljenek a napnyugati részen levő árkoknak: ugy р. o. hogy Czegléd Uttzáról Német Uttzára, Csapó uttzáról Hatvan uttzára mennyen a Viz, sat. az árkok ásását mindenkor elől kezdvén. De mivel ezen elől számlált uttzáknak közötte vagyon a' Piacz, az pedig, a' mint szemmel láthatni, ugy fel tölt, hogy kivált a régibb Házak már nagyon elsüjjedtek; ezen feltelése a Piacznak, az árkok öszve igazitásának igen nagy akadályára vagyon: azért a Deputatio emuihatatlanul szükségesnek itéli, hogy a' Piacznak a földje, annyira a' mennyire a szükség fogja kivánni kihordattassék. 5. Szükség volna megtiltani, hogy minekutánna az uttzák planiroztatni fognak, azokat szükségen kivül sehol se töltsék, mert az ilyen Töltések azt tselekszik, hogy a'Viznek szabad menését megakadályoztattyák, és sárt s Tókat tsinálnak; a hol pedig valamikor szükséges lenne a Töltés, akkor is nem egyébbel, hanem tiszta homokkal kell az uttzákat megtölteni. 6. Minthogy mind a' Posta, mind a kereskedő utakra nézve legszükségesebb Várad uttzától Német uttzáig,,Csapó uttzától Hatvan uttzákat könnyen járható állapotba tenni, de külömben is ezek a Városnak derékuttzái: az ezeken levő Viz-menéseket kellene mennél elébb a lehetségig jó állapotba tenni: nevezetesen minthogy Német uttzán járnak a kereskedők, sőt az egész Publicum a' vásárba, szükség lenne a Czegléd uttzáról lejövő Csatornát Bolthajtás alatt vinni mindaddig, mig az uttza elegendő szélessége kivánná. Továbbá a Csapó uttzáról lejövő Viznek semmi Csatornája nincsen, szintén annak az elejéig. De mivel ottan a Város Istállója felé egy által járó hidatska vagyon, mely miatt az egész uttzáról lejövő Viznek tsak az egyik soron levő árkocskán kell letakarodni, ezen árok pedig a' Fodor István házánál az ő udvarára bémegyen és a' Pap Mihály udvaránál jön ki a' Piaczra, és ez-nagyon elvagyon szorítva és nem is tartódik elég tisztán, e' miatt sokszor megakad a Viz, mind Tavaszi olvadáskor, mind nyárban ha zápor esső vagyon, és kárt is tészen, nagy sárt és nehéz utat is csinál. Szükség lenne tehát ezt az árkot ki tisztitani és jó állapotba tartani. 7. A több uttzákon is, valahol a Viznek vagy szorosan menése vagy más akadályok vágynak, ezeket is uttzabéli Senator Uraimék feljegyezvén, és Geometra Urammal megnézvén, Opiniójokkal edgyütt adják bé." A 8. és 9. pontban az utcák ésszerű feltöltésével foglalkozott a javaslat, hogy a kocsiút valamint a lefolyó árkok jókarbantartását biztosítani lehessen. 10. A Város kerítésének árkait is szükség lesz mindenütt kitisztittatni, hogy azokon a Viz mindenütt szabadon mehessen, ha valahol el van szorítva, mindjárt redintegráltasson. Senkinek pedig a Város árkát vagy szorítani, vagy azt Szeméttel, Ganéjjal betölteni szabad nem lészen: a ki rajta kapattatik, elsőben 3 Rhen. írttal, azután a 3 Rh frton kivül egy Heti áristommal fog büntettetni. Ad Punctum 10. additur ad Calcem: Ezen kivül a város Sánczait maga költségén tartozik helyreállitani. 11 ;Továbbá minden Gazda köteles lészen az Udvaráról egy kis csatornát vinni a folyóba, hogy a Viz az Udvarokról egyenesen abba folyhasson. Ad Punctum 11. modificatur: A Csatorna, minthogy ha formális Csatorna lenne gödröt csinálna, minden Gazda ugy igazittsa az Udvaráról kijövő Vizet, hogy az akadály nélkül a folyóba mennyen. 18 Déri Múzeum Évkönyve 273