A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Sápi Lajos: Debrecen első csatornázása

12. Nagy kárára vagyon a uttzák tisztaságának, az is, hogy a Vargák a kifőzött Csert az Uttzára kihánnyák és a Csáva levet az uttzára kibocsáttyák. Ezekre nézve kemény büntetés alatt meg kell a tilalmat ujjitani, hogy a Csert ki ne hánnyák a Csáva levet, pedig csupán csak Zápor eső alkalmatosságával szabad lészen kiereszteni, egyébkor vigyék ki a Városon kivül és ott öntsék ki. Szükség lenne továbbá ezek eránt rendelést tenni, hogy mikor valaki közülük Házat vészen, mindenkor tudtára adják a Magistrátusnak, hogy megtudhassa, nem valami szoros helyen van-e a Ház, a melyet meg akar venni hogy a Vargák a Város alsó részén, és olyan helyeken vegyenek Házat, ahol a Viz hamarébb kifoly a városról. A több sok Vizzel dolgozó Mester Emberek is tartoznak a Viz kieresztése körül magokat a Vargák eránt tett Rendelésekhez tartani. A Szappanosok pedig a Szappan ajját az uttzára kihordani ne merészelyék, hasonló 3 frt büntetés alatt." 13. Az uttzák tisztaságára való Vigyázás a Kapitányoknak és Tizedeseknek hites kötelessége: ezek ezért ugy vigyázzanak, hogy mindenféle tilalmas dolgokért azonnal megbüntessék a Gazdát, mert ha ezt cselekedni nem fogják, mindannyiszor ők fogják a 3 Rh. frtot megfizetni. 14. Az Árkok és Folyók ásásának igazgatása mint eddig ugy ennek utánna is Geometra Kovács György Uramra bizattatik; de mivel ezzel igen sok dolga lesz, fizetése pedig kevés vagyon, jónak Ítélné a Deputatio, hogy az a 100 Rh frt. mely már a végre 1785-ik Esztendőben projectálva volt, adódgyon hoc titulo a mostani 200 írtból álló fizetéséhez. 15. Minden uttzában szükséges lenne 30 Rh. frt és 6 köböl Búza fizetéssel egy Embert tartani; a ki szüntelen arra vigyázna, hogy mihelyt az árkokon vagy folyókon valami hibát lát, azt azonnal igazittsa meg; mikor pedig a zápor eső az árkokban nevezetesebb hibát tsinál, akkor a Rabok is ezeknek tisztítására fordítódhatnak. ad 15. A fogadandó Emberek tartoznak Geometra ur mellett a Város Canálisai ásásában szüntelen dolgozni." A 16. pontban a gyalogutak, valamint az átkelőhelyeknél és egyes kocsi illetve gyalogjáróknál készítendő pallók, fahidak karbantartásáról és létesítéséről történt intézkedés. A 17. és 18. pontban pedig a földhordáshoz szükséges jármű és ember biztosításáról, valamint a munkák végzéséhez szükséges pénz biztosításáról történt gondoskodás. Ha figyelmesen átgondoljuk a javaslat egyes pontjaiban lerögzített tennivalókat, úgy nemcsak a város vízlevezető árkainak állapotáról, hanem a város háztartásának anyagi helyzetéről is hű képet kapunk. Ugyanis az utak legszükségesebb burkolására még csak gondolni sem mertek s valamennyi elvégzendő munkát, mint a város közterhet tüntették fel. Ennek pedig egyik legfőbb tényezője az adóztatás volt. Figyelemre méltó a város szolgálatában álló egyetlen mérnöknek igen szűkösen megállapított fizetése is, melynek emelésére 14 éves távlatra tekintenek vissza, mint javasolt, de végre nem hajtott tervezetre. A századfordulón a régi városháza épülete már igen omladozó állapotban volt és a város elöljárósága Péchy Mihállyal, mint köztudomású, tárgyalásban állott egy új városháza épület terveinek elkészítésére. Ezt a kérést az 1802. június 11-én bekövetkezett nagy tűzvész még időszerűbbé tette, mivel nemcsak a Kollégium és a Nagytemplom égett le, hanem súlyosabb kárt szenvedett a városháza is. Akkor már a Kollégium újjáépítése megindult a Péchy tervei alapján, amikor a városháza épületének terveihez magyarázatképpen elküldte 1804. május 2-án Károlyvárról „a Tekintetes Nemes Tanácshoz" írt levelét, melynek befejező részében a városháza építésén túlmenően, igen érdekes javaslatokat tett. Ugyanis 160 évvel megelőzte a napjainkban szorgalmazott Tisza vize behozatalának gondolatát. E javaslat annál inkább is figyelemre méltó, mivel köztudomású, hogy a Tisza folyása és Debrecen területe között húzódik el a látóképi vízválasztó dombhát, melyet ő már akadálynak nem tekintett a mérnöki tudományok akkori állása szerint. A korábban tett több javaslata mellett, mely a cserépgyártás meghonosítására és más műszaki feladat megoldására vonatkozott, igen komoly műszaki tudást árul el az elgondolás, különösen a fent említett levelének befejező részében, melynek az alábbiak szerinti ismertetése igen tanulságos: 274