A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

az értékes atlasz- és helyrajzi térképlapokat húzták le. Ezek a rézlemezek — jegyzi meg Zesen — egy tonna aranyba kerülhettek." A negyvenes években jelent meg a belgiumi városokról készített térkép gyűjtemény, a Blaeu nyomda egyik legszebb terméke két nagy fólió kötetben. (Novum et magnum theatrum urbium Belgiae regiae.) Joan Blaeu legnagyobb teljesítménye azonban az Atlas Maior volt, amely a benne felhalmozott gazdag térképanyaggal (563 színezett térképlap), az egyes térképlapokat kísérő részletes ismertetésekkel és külső kiállításának pompájával mindazt felülmúlta, amit a kartográfia területén addig alkottak. Az Atlas Maior 11 kötetes, laton nyelvű kiadásához 1650-ben kezdtek hozzá és 1662-ben jelent meg. A munkát Blaeu János Lipót császár—királynak ajánlja. A végén olvasható a kiadás ideje: Ex Musaeo nostro IX Junü 1662 (A mi múzsa-lakunkból 1662. jún. 9.) A következő évben megjelent 12 kötetben a francia nyelvű kiadás is, amely egy külön kötetben a francia főnemességgel foglalkozik. Az Atlas Maiornak megjelent még egy kilenc kötetes holland, egy hat kötetes német és (1659—72) egy tíz kötetes spanyol nyelvű kiadása is. Sajnos, ennek a spanyol kiadásnak legnagyobb része elpusztult, amikor 1672. febr. 22-én egy nagy tűzvész a nyomdát elpusztította. A komor vallási felfogású protestáns hollandusok Isten büntetését látták a szerencsétlenségben, mert a nyomda a katolikus vallásos művek nyomását is vállalta. A nyomda azonban —, bár Blaeu János 1673. dec. 28-án meghalt —, újra feléledt hamvaiból, fiai, Péter és János vezették tovább. Az ő vezetésük alatt, a nyolcvanas években újabb várostérképek kerültek ki Itália és Piemont városairól. Ezek után még klasszikus írók munkáit adták ki 1700-ig, amikor a nyomda megszűnt. Meg kell még említenem, hogy nemcsak kiváló nyomdászok, hanem nagyszerű betűmetszők is voltak a Blaeu család tagjai. A század legkiválóbb betűmetszői azonban nem ők voltak, nem is az Elzevirek, hanem a magyar Tóthfalusi Kis Miklós, aki 1680-tól 1689-ig éppen Blaeu-éknál ismerkedett meg a könyvnyomtatás és betűmetszés titkaival, olyannyira, hogy századának világhírű betűmetszője lett, akinek gyönyörűen metszett betűtípusaiból a pápa is rendelt nyomdája számára. Betűtípusai és Hollandiában készült nyomtatványai a XVII. századi betű- és könyvművészet csúcsát jelentették. Betűtípusai részben ma is használatban vannak. A Blaeu nyomda kiadványai közül a következők vannak meg a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában: 1. Az Atlas Maior 1662-ben megjelent 11 kötetből álló latin nyelvű kiadása. Pontos címe: Atlas Maior, sive Cosmographia Blavianna, qua solum, salum, coelum accuratissime desscribuntur. 2. A Novus Atlas 1634-ben megjelent német nyelvű kiadása egy nagy fólió kötetben, és az 1647-es kiadás, 4 kötet, mindegyikben Ex libris, szövege: Anna Maria Freyin von Weissenfeld. 3. Novum et magnum Theatrum urbium Belgiae regiae, két nagy fólió kötetben. 4. Appendix Theatri A. Ortelü et Atlantis G. Mercatoris, continens tabulas geographieas diversarum Orbis regionum nune primum editas cum deseriptionibus. Amsterodami С|Э|ЭСХХХ1. Apud Guiljelmum Blaeuw. Nagy fólió. Egy kötet. 5. Johann Blaeu: Novum Italiae theatrum, sive accurata descriptio ipsius urbium, palatiorum, sacrarum aedium, etc. Tom. I—

IV. Hagae, 1724. Rutgernél készült utánnyomás. 249