A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?
6. Végül az Institutio Astronomica 1640, 1655. és 1690. évi kiadásai. Érdekesek az Atlas Maior vételárára vonatkozó adatok. Az Atlas Maiort 1825. július 1-én sorolták be a könyvtár állományába, amint ez az I. kötet bekötési táblája után következő előzéklapon levő kéziratos bejegyzésből kitűnik: „Atlas hie splendidissimus ас rarissimus. . . comparatus est in rationem Bibliothecae Kollegii Ref. Debrecinensis cum X. reliquis tomis a Gener [oso] D [omi] no Stephano Szabó 460 Wft. Sign (avit) Josephus Vetsei m(anu) pr(opria) Bibliothe(carius) Debrecini l a Julii 1825." Magyarul: Ez a gyönyörű és igen ritka Atlasz vásároltatott a Debreceni Ref. Kollégium Könyvtára számlájára a többi tíz kötettel együtt Szabó István nemzetes úrtól 460 váltóforintért. Jegyezte Vetsei József s.k. könyvtáros. Debrecen, 1825. július 1. A Kollégium levéltárában őrzött egykorú, különböző jegyzőkönyvekből és számadási iratokból azonban kiderült az is, hogy az atlaszt előzetes alkudozás után vásárolta meg a kollégium, és hogy a kialkudott 460 forint vételárat — eladó kérésére — először 1825. dec. 6-án 40, azután még 1828. aug. 11-én 60 forinttal megtoldották, úgyhogy végül is 560 forintot fizetett a Kollégium az atlaszért. Hogy a Novus Atlas mikor, hogyan jutott a könyvtár birtokába, erről nincs bejegyzés az Atlaszban, sem az egykorú levéltári iratokban nem találtam semmiféle adatot. A harmadik munkát, a Theatrumot 1829-ben vásárolta a könyvtár ugyancsak Szabó Istvántól. A bekötési tábla után következő előzéklapon ott olvasható a bejegyzés: „Theatrum hoc Urbium Belgicae Regiae splendidissimum comparatum est in rationem Bibliothecae Collegii Ref. Debrecinensis, cum altero tomo a Generoso Domino Stephano Szabó 200 florenis reluitoriis. Sign.d.l a Julii 1829. Carolus Szüts m. pr. Bibliothecarius Ordinarius." Magyarul: A belga királyság városainak ez a gyönyörű theatruma (=térképe) beszereztetett a Debreceni Ref. Kollégium Könyvtára számlájára a másik kötettel együtt nemzetes Szabó István úrtól 200 váltóforintért. Jegyezte 1829. júl. 1-én Szűcs Károly s. k. rendes könyvtáros. Az Appendix Theatri, a Novum Italiae Theatrum és az Institutio Astronomica beszerzésének körülményeiről nem találtam adatokat. Ez a színes, várostérképlapokból álló két kötet a Blaeu nyomda egyik legszebb terméke. A munkát IV. Fülöp spanyol királynak ajánlja az amszterdami Blaeu János, Blaeu Vilmos fia. Blaeu Atlas Maior-ja két térképet közöl hazánkról. Az első Magyarországot, a második Erdélyt ábrázolja. Mindkét térképlap a II. kötetben a VI. könyvben található. A VI. könyv a kelet-európai országok térképeit tartalmazza öt térképlapon a hozzájuk fűzött ismertetésekkel, Erdélyt 8, Magyarországot 26 hasábon ismerteti, latin nyelven. Nem tartottuk szükségesnek az egész, összesen 34 hasábra terjedő latin nyelvű ismertetést teljes egészében magyar fordításban bemutatni, de úgy gondolom, az adott részletek alapján is megállapítható, hogy az ismertetés írója (írói?) jó, korszerű forrásokra támaszkodott az ismertetés földrajzi és történeti részének a megírásakor. A legnagyobb nehézséget — úgy látszik — a magyar nevek leírása jelentette. A történeti eseményeket kb. az 1650-es évekig tudja felhasználni. A felsorolt városok közül csak azoknak az ismertetését adom, ahol valami érdekesebbet közöl, a többieket csak megnevezem. A latin nevek mellett a német neveket is közli rendesen, a magyart ritkán. 250
