A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Mesterházy Károly: Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez

37 Bella L.: Arch. Ért. 15 (1895) 253-56.; Hampel J.: 478-84.; Szőke В.: Rég. Tan. 1 1962) 12.; Fehér G.—Éry K.—Kralovánszky A.: Rég. Tan. 2 (1962) 200. tétel. 38 Dókus Gy.: Arch. Ért. 20 (1900) 47-50.; Hampel J.: Alt. II. 633-34. 39 Hampel J.: Alt. II. 560-64.; Szőke В.: Rég. Tan. 1 (1962) 23. 40 Nahodil. 0.: Mutterkult in Sibirien. Glaubenswelt und Folklore der sibirischen Völker. Szerk. Diószegi V. Bp. 1963. 492. 41 Чернецов В. H.: Фратриальное устройство обско-югорско общество. (Э. П/1939). idézi Nahodil i. m. 492. 42 Lükő G.: Ethn. 76 (1965) 36-37. 43 Nahodil. O.: i. m. 494.; Прокофьева, E. Д.: Ханты и манси. Народы Сибир. ред. Левин М. Т и Потапов Л. n.Moszkva—Leningrád, 1956. 593. 44 Nahodil. О.: i. m. 494.; Munkácsi В.: Vogul népköltési gyűjtemény IV. Bp. 1896. 405. 45 Csernyecov. V. N.: Adalékok az obi-ugorok nemzetségi szervezetének történetéhez. Bp. 1949. 1. 46 Csernyecov. V. N.: uo. 21. 47 Kaj Birket-Smith.: Geschichte der Kultur. Zürich 1956. 267 — 68. 48 Прокофьева, E. Д.: Ненцы. Народы Сибир 627. 49 Nahodil. О.: i. m. 494. 50 Григорев, В. В.: О достоверности ярликов данных ханами золотой Орды. Moszkva. 1842. 65. Idézi Erdélyi I. Arch. Ért. 87 (1960) 174. Számos példát idézhetnénk Erdélyi I. dolgozatából más szibériai népekre vonatkozóan, i. m. 174 — 76. 51 László Gy.: MTAK III (1954) 460-64.; Ua., Őstörténet 11. 52 Erdélyi I.: Arch. Ért. 87 (1960) 174. 53 Matrilineáris leszármazásról beszélünk, ha a leszármazás számontartása csak az anyán keresztül történik. Bodrogi Т.: Ethn. 68 (1957) 36.; Schmitz. С. A.: Grundformen der Verwandschaft. Basler Beiträge zur Geographie und Ethnologie. Ethnologische Reihe, Basel, 1 (1964) 46 — 50. Gazdag irodalommal. 54 Bodrogi Т.: i. m. 34.; Schmitz. С. A.: i. m. 36—38. 55 Bodrogi Т.: i. m. 34.; Schmitz. С. A.: i. m. 101 —109. számos variációt mutat be. 56 Szendrey Á.: Nyelvtudományi Közlemények L (1936) 422 — 26. 57 Hóman В.: Társadalomtudomány 1 (1921) 536. 2. jegyz. 58 Nyáry A.: Népr. Ért. X (1909) 151.: ,,A gyermekek, ha az ember megkérdezi, hogy hogy hívják, nem az apja nevét mondja, hanem az anyjáét, sokszor meg a férfit a felesége nevén említik." 59 Fél E.: Kocs 1936-ban. Bp. 1941. 103., 109. 60 Szendrey Zs. — Szendrey A.: A magyarság néprajza IV. Bp. 1937. 220. 61 László Gy.: HMNÉ 240. 62 Elek P. — Gunda B. — Hilscher Z.: Elsüllyedt falu a Dunántúlon (Kemse község élete) Bp. 1936. 48. 63 Berze Nagy J.: Magyar népmesetípusok. Pécs 1957.

1. köt. 313. típus 11., 50., 52. mese, II. köt. 560. típus 1 — 22 mesék. 64 Sólymossy S.: Társadalomtudomány 1 (1921) 136 — 46. 65 Magyar Nyelvtörténeti Szótár III (1893) Szerk. Szarvas G. és Simonyi Zs. 887.: az ük női ős, előd. Hasonlóképpen mondja Lehr A.: Magyar Nyelv 3 (1907) 225 — 28. Lehr Pápai Páriz szótára hivatkozik, ahol az ük=avia (nőnemű alak) jelentésben fordul elő.; Munkácsi В.: Revue Orientale 8 (1907) 162 — 63.; Eötvös К.: Pesti Hírlap 1907. ápr. 19. szám.; A kérdést Balassa J. foglalta össze a Magyar Nyelvőr LXVIII (1939) 65 — 66 lapjain. Kimutatta, hogy az ük a régi nyelvben mindig csak nagyanyát jelentett, nagyapát sohasem. A nép nyelvében még a XIX. században is úgy élt az ük szó, hogy csak nyagyanyát jelentett. Balassa a régiek közül Comenius Orbis Pictusára hivatkozik, ahol szintén nőnemű őst jelöl a szó. Brüll E.: Erdélyi Múzeum 45 (1940) 81. oldalán azt vizsgálja, hogy hányadik íz az ük. Bodrogi Т.: Acta Ethn. Hung. 11 (1962) 282. szerint negyedik ős. 66 Meggondolkoztató azonban az, hogy a harmadik generációhoz tartozó őst jelölő déd szó szláv eredetű, s így a magyar nyelvbe a honfoglalás után kerülhetett csak be. így a korábbi időkben valószínű, hogy az ük szó a dédre vonatkozott. 67 Kubinyi L.: Néhány adalék a magyarság matriarchális szervezetének kronológiájához. Előadás a debreceni Nemzetközi Nyelvészkongresszuson, 1966. aug. 27. Itt említjük meg, hogy nyelvészeink közül Hajdú P. és Bárczy G. is feltételezték az anyai leszármazás számontartásának meglétét. Hajdú P.: Finnugor népek és nyelvek. Bp. 1962. 73. Hajdú P.: A magyarság kialakulásának előzményei. Bp. 1953.; Bárczy G.: A magyar nyelv életrajza. Bp. 1963. 29.; A magyar őstörténet kérdései. Szerk. Czeglédi K. és Hajdú P. Bp. 1955. 171