A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Mesterházy Károly: Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez

68 Tagányi К.: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. Bp. 1919. 40 — 4L; Magyar Nyelvtörténeti Szótár I. Szerk. Szarvas G. és Simonyi Zs. Bp. 1890. 827.: ,,. . 2000 forint, mellyeket én alább írt (Szily Ádám) az midőn Csák Justina leány aszszont magamnak örökös társnak eljedgyezettem, azon okból, hogy előbbenyi férjemtül maradott gyermekeimnek galibás dajkálkodása és gondviselése fiatalságában reá háramland, megnevezett jegyesemnek szabad dispositiojára moringoltam." (1750). A magyar népnyelvben Fejér (Tabajd), Zala, Vas, Somogy, Baranya megyében, a palócok Nógrádban és a székelyek Csikban szintén használták a férj szót feleség értelemben. Szinnyei J.: Magyar tájszótár I. Bp. 1893. 579. 69 Fél E.: Egy kisalföldi nagycsalád társadalomgazdasági vázlata. Kisalföldi Közlemények. Érsekújvár 1944. 1/3. 5. 70 Váczy P.: Száz. 92 (1958) 335. István király I. törvénykönyvének 9. fejezete összes falusi bíróról szól, a II. törvénykönyv 34. fejezete pedig 10 falu templom építési kötelezettségéről. 71 A gazdagabb történeti és szegényesebb régészeti adatok segítségével kiemelkedő öszszefoglaló munka jelent meg Szabó István tollából, de a X—

XI. századokra vonatkozóan alig van támpontunk olyan kérdések megválaszolására, mint pl. milyen volt a honfoglaló magyarok téli szállásának szerkezete, ez a szerkezet hogyan épült bele a feudális faluba stb. Szabó I.: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X—

XV. század). Bp. 1966. 55—67. 72 László Gy.: Őstörténet 22.; László Gy.: MFMÉ 1964—65. 2. 113-21. 73 Pais D.: Magyar Nyelv 27 (19 — ) 242 — 46. 74 László Gy.: HMNÉ 227-28. 75 A hantiknál és a mansiknál a XIX. században nem volt ritkaság a matrilokális házasság. A szegény sorú férfi, aki képtelen volt a kalimot megfizetni, apósa házánál 3 — 4 évig szolga sorban élve ledolgozta a kálim értékét. Ez után pedig gyakran ott is maradt felesége szüleinél, főként ha nem volt a családban fiú gyermek. Прокофьева, E. Д.: Ханты и манси. Народы Сибир. 593. 76 A pannonhalmi Szent-Benedek rend története X. 513.; Györffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről Bp. 1959. 10. 77 Váczy P.: Száz. 92 (1958) 335. 78 Györffy Gy.: Tanulmányok. . . 8. 79 Györffy Gy.: Tanulmányok. . . 9. 80 Szabó I.: A falurendszer kialakulása. 61 — 67. 81 K. Kovács L.: A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár 1944. 320., 329., 336., 351. E szokást megfigyelte Tiszacsegén, ismeretes Abásfalváról, Bálványosváraljáról (i. m. 339 — 41), Sófalváról és Kosdról (i. m. 359). Balázs Lajos Nádudvarról ismeri e szokást. A XIX. század végén még hét temetője volt a falunak, minden temetőbe csak meghatározott családok temetkeztek. Ma még néhány család tartja a szokásokat. Nádudvaron két család van, ahol az asszony családjába került a férj. Az egyik maga az adatközlő Balázs L., aki felesége családjának sírhelyére kell, hogy temetkezzék, helye már régóta meg van határozva. 82 Csernyecov. V. N.: Adalékok. . . 19. 83 K. Kovács L.: i. m. 348-49. 84 Váczy P.: Száz. 92 (1958) 336. 85 Réthy L.: Arch. Ért. 18 (1898) 128-31. 86 Brunsmied. J.: VHAD 1903. 30-90.; Hampel J.: Újabb tanulmányok 40-51. t. 87 Dombay J.: JPMÉ 1960. 135-49. 88 Dombay J.: JPMÉ 1960. 149-57. 89 Török Gy.: Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. Arch. Hung. 39 (1962). 90 Török Gy.: i. m. 14. Erdélyi I.: Veszprém megyei múzeumok Közleményei 1963. 355.; Cs. Sós Á.: Arch. Ért. 90 (1963) 140 —141.; Milcsev. A.: Archeológija (Szófia) 5 (1963) 22-27 stb. 91 lásd 4. sz. jegyzetet. 92 Közöletlen X—XI. századi temető rész. Csalog J.: Arch. Ért. 81 (1954) 80;, 82 (1955) 101. 93 Nemeskéri J.-Lipták P.-Szőke В.: Acta Arch. Hung. 3 (1952) 205 — 370. 94 Dombay J.: JPMÉ 1962. 80-84. 95 В. Mikes К.: Folia Arch. 8 (1956) 115-26. 96 Roska M.: Dolg. 1913. 166-190. 97 J. csoport: L, 3., 4., 6. 2. csoport: 2., 7., 5. 3. csoport: 9., П., 12., 14., 15., 47., 49., 52. 4. csoport: 8., 10., 45., 48., 46., 50., 45., 38., 39., 36., 37., 44., 4L, 40., 42., 43., 53. 5. csoport: 34., 35. 6. csoport: 18., 20., 15., 13., 21., 19., 17., 16. 7. csoport: 22., 27., 30. 8. csoport: 23., 25., 29. 9. csoport: 32., 24. 10. csoport: 31., 26., 33. Roska M.: i. m. 180. 98 Roska M.: Dolg. 1914. 123-168. 99 A csoportok Roska felosztása szerint. J. csoport: 5., 6., 7., 8., 9., 40., 4L, 42. 2. csoport: 172