A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Kovács Béla: Adatok Hajdú-Bihar megye madárvilágához

erdőben fészekből szedtek ki. Pátkai (49) 1949—50-ben több helyen jelzi fészkelését Tiszántúlon. Nagy (45) szerint Biharban tavasszal és ősszel ritkán előfordul. Andrási (2) szerint a közeli Ermelléken is fészkelt. Barna kánya (Milvus migrans) a Debreceni Nagyerdő egyik leggyakoribb ragadozója. Az ohati erdőben, valamint a tiszaparti madártelepek környékén túlságosan elszaporodott. Ároktő melletti „Kácsás"-ban cca 12 —16 fészekalj lehetett 1965. júniusban. Nagy (45) tavaszi vonulás alkalmával Hortobágyon 60 — 80-as csapatokban észlelte. Tusnádi (100) adatai szerint Ohat környékén 1955. júliusában 300 db volt, augusztusban számuk 1500—2000-re sokszorozódott. Héja (Accipiter gentilis) A Hortobágyon nem gyakori. A Debrecen melletti erdőkben gyakrabban előfordul. Kishéja (Accipiter brevipes) első bizonyított fészkelése a Debreceni Nagyerdőben volt hazánkban. Aradi (4) 1958, 59, 60, 61, 62-es évekből közöl fészkelési adatokat. Radó (52) 1949. VI. 6-án Hajdúböszörmény mellett lőtte. Pusztai ölyv (Buteo rufinus) Dr. Radó András szóbeli közlése alapján Hortobágyon kóborlás közben állandóan előfordul. Udvardy (102) az 1940 előtti években hortobágyi fészkelését feltételezte, azonban inkább kora őszi kóborlónak, átvonulónak tartja. Tusnádi (100) az 1953 — 54 — 55-ös években nyáron látta őket, számuk 5 — 6 db volt Hortobágyon. Sóvágó (62) 1956. VII. 10-én Hortobágyon látott egy db-ot. Lelovich (30) közlése szerint az év minden szakában látható Hortobágyon, a kopár, száraz legelőkön. Törpesas (Hieraaetus pennatus). Utolsó általam ismert fészkelőhelye a halápi ún. Rauchbauer tanya melletti tölgyes, melyet Haraszti Kálmán vadőr mutatott meg. 1955 óta fészkeléséről ill. előfordulásáról nem hallottam. Pátkai (49) Debrecen környékén 1949—50-es években jelzi fészkelését. Szirti sas (Aquila chrysaetus) kóborlás közben Hortobágyon előfordul. Dr. Radó András 1965. decemberében is látott a Hortobágyon. Machay (31) 1948. november 28-án Szolnok határában, Baboss (5) 1954. I. 20-án Császló határából, Jakab (17) 1955. XI. 14-én Biharugráról, Sóvágó (62) 1956. VII. 10-én és Lelovich (30) 1954. szeptember 5-én írja le Hortobágyról. Parlagi sas (Aquila heliaca) kóborlás közben a Hortobágyon szintén látható. Lelovich (30) főleg augusztus és szeptember hónapokban közli őket Hortobágyról, ahol évente 4 — 5 db-ot látott. Dr. Endes Mihály 1963. V. 1-én a Kondásfenéken látott 2 db-ot. 1953. augusztus 29-én Nagy (45) közli Biharugráról előfordulását. Pusztai sas (Aquila nipalensis) nem ismert Hortobágyról. Hankó (13) 1952. V. 12-én Békéscsaba határában lőtt madárról számol be. Békászósas (Aquila pomarina) Lelovich (30) adatai szerint szintén előfordul a Hortobágyon. Kéve (20) a Kunkápolnási pusztán említi (1951. VI. 15. 1 db). 1964. VIII. 20-án Földesről való egy példány. Réti sas (Haliaeetus albicilla) állítólag az 1949—50-es években fészkelt a Hortobágyi Malomerdőben. Kóborlás közben gyakran előforduló nagy ragadozó madara Hortobágynak. Sajnos, a tavaszi mérgezések alkalmával 2 — 3 db mindig elpusztul közülük. A Debreceni Agrártudományi Főiskolára 1963, 1964-ben 4 db mérgezett hullát hoztak be Hortobágyról. Lelovich (30) 1955. december 20-án 150-et számolt meg az Ohati erdőben. 368