A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Kovács Béla: Adatok Hajdú-Bihar megye madárvilágához

Szabó Sándor, Paemli István, Ruzsányi Pál, Rudnai János, Nemes András, Vislócky Mihály, Sári István vadőrök. Adataim egy részét dátum megjelölése nélkül közlöm, mivel 5 év alatt cca. 60 kiszállásom alkalmával az állandóan jelenlevő fajokat nem jegyeztem fel minden esetben, másrészt cönológiai közleményeimben részletesen óhajtok a domináns fajokkal foglalkozni. Az egyes fajokat a Nomenciator Avium Hungáriáé 1960 (23) által megjelölt sorrendben tárgyalom. Északi búvár (Gavia stellata) első hortobágyi előfordulási adata 1941. november 13. Kösélyszeg, Udvardy (101) szerint. Nagy (45) szerint ősszel kevés van Biharugrán. Sarki búvár (Gavia arctica) Biharugrán ősszel jelentkezik (45). 1958. február 23-án teljes nászruhában levőt lőttek. Vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseigena) az említettek közül az egyik legritkább vöcsökfajunk. Évente a Halastó területén az 1960—65-ös években, legfeljebb 25-28 db fészekaljuk volt. Kisvöcsök (Podiceps ruficollis) fészekszáma a Hortobágy Halastavon az utolsó 5 év átlagában 90—100-ra tehető. Közönséges. Feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) a halastavak alacsony növényzettel rendelkező szigetein szívesen fészkel. Fészekszáma a Hortobágy Halastavon évente 28—30. Búbosvöcsök (Podiceps eristatus) a leggyakoribb vöcsökfajunk. A Hortobágy Halastó 3418 kh-án bár fészekszáma relatíve alacsony, 48—68 évente, de a vonulók tömegestől lepik el a tavakat. Biharugrán a Nagy Sziki Tó lecsapolása előtt nagyobb tömegben fészkelt. A vöcsköket a vadászok fészekről is lövik. Fajnév megjelölése nélkül 1960—65-ig a Hortobágyi Állami Gazdaság területén „búvár" megjelöléssel 191 db-ot lőttek ki. Kárókatona (Phalacrocorax carbo) Hortobágyon a nagyobb halastavak etetőhelyek melletti cölöpéin tavasszal és ősszel szórványosan mindig előfordul vonulási kóborlás közben. Hortobágyhoz közeli fészkelését, 6 db fészkét az Ároktő melletti Kácsás erdőben először 1965. június 18-án figyeltük meg. Légány András szóbeli közlése szerint Tiszadobon a halászok 1965-ben a Tiszából fiókmadarakat szedtek ki, melyekből egy élő a Debreceni Állatkertbe került. Közlése szerint (28) a középtiszai erdőkben fészkelt 1 — 2 pár. Tasnádi (100) 1953 — 55-ig 2 alkalommal látta Hortobágyon (1954. július 25; 1955. augusztus 3.). Rőth István fővadász szerint számuk egyre több. 1965. tavaszán a Kondás II. tóban kb. 20 db-ot látott. Nagy (43) Tiszacsegén 1946. IV. 18. látott 1 db-ot. Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus) 1964-es előfordulásáról XII. hó Hortobágyon dr. Radó Andrástól értesültem. Pátkai I. (51) 1960. IV. 22-én Biharugrán lőtt példányról ír. Udvardy (102) 1933. V. 23-án elejtett példányt említi. Szürkegém (Ardea cinerea) Hortobágy Halastón 1960—63 évben évente kb. 100 pár költött nádasban. 1964—65 években nádasban tömegesen nem költöttek. Erdőben levő telepei csak az Ároktő melletti kácsási erdőből (1964-ben 120—140 fészek, 1965-ben 80 fészek), valamint a Tiszadobi erdőből ismeretesek (1965-ben cca. 56 fészek Légány közlése szerint). Hortobágyon 1960—65-ig dúvadként kifizetett szürkegém trófeák száma 12 828 db. Ez a szám azonban nem reális, mivel valószínű a vörösgémeket is magában foglalja, a Hortobágyi Állami Gazdaságtól kapott statisztika pedig a bakcsókat a szürkegémtől nem mindenütt vá364