A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Ötvös János: Híres botanikusok művei a debreceni Kollégiumi Nagykönyvtárban

ció a fontos. Abraham Munting (1626—1683) holland botanikus művét szintén gyönyörű rézmetszetek teszik híressé és keresett művé. ME Rí AN: Florilegium renovatum et auctum... das ist verneuertes und vermehrtes Blumenbuch. . . Frankfurt a. M., 1641. P 36. MUNTING: Waare oeffening der planten. . . Amsterdam, 1682. P 470 a. MUNTING: De vera antiquorum herba Britannica. Amstelodami. 1682. P470. Magyar viszonylatban a XVII. század a török elleni nagy háborúk ideje. Az örökös harcok, melyek eredménye az ország felszabadítása a török uralom alól, a csendes alkotó és tudományos munkától elvonták a magyarság figyelmét. Ennek lehet tulajdonítani, hogy sok mindennel együtt a növénytan területén is lemaradtunk. A század egyik jeles botanikusa Lippai János (1606—1668?), aki Lippay György esztergomi érsek híres pozsonyi kertjének növényeit írta le. Munkája forrásai Laurenberg és Clusius művei, azonban sok benne az eredetiség is.

6 LIPPAI: Posoni kert. Nagyszombat, 1664. I. rész: Virágos kert. II. rész: Veteményes kert. III. rész: Gyümölcsös kert. Ez utóbbi rész Bécsben jelent meg 1668-ban. A Posoni kert volt az első magyar önálló kertészeti mű. Lippai botanikai ismeretére vallanak a jó növényleírások, különösen virágmorfológiai adatai. A magyar flórába nyerünk betekintést egy külföldi ember, Alajos Marsigli (1658—1730) olasz polihisztornak a Dunáról írt 6 kötetes könyvéből. Marsigli a török elleni felszabadító háborút mint katona küzdötte végig s hazánk felszabadított területein sok tudományos megfigyelést végzett. Könyve 4. kötetében többek közt a Duna mentén előforduló növényeket is leírta.

7 MARSIGLI: Danubius pannonicus ^nysicus. Hagae—Amstelodami, 1726. 1-6 vol. U 14. 5. XVIII. század A XVIII. század a növénytan kifejlődésének kora. Kibontakozása részekre osztva a következő mozzanatokból tevődik össze. Az egész világra kiterjedő felfedezőutazások következtében rendkívül megnövekedett az ismert növények száma s a megbízható rendszer kiépítése mostmár elodázhatatlanná vált. Ezt a problémát megnyugtató módon oldotta meg Linné híres rendszere kiépítésével. A Leeuvenhoek által továbbfejlesztett mikroszkóp segítségével tökéletesebbé vált az anatómiai kutatás is — a jövő biztos alapon épülhetett tovább. Az anatómiával egyidőben indult el a növényélettan kiépítése is. Vizsgálódás tárgya lesz a virágos és virágtalan növények megtermékenyülése, a nedvkeringés és légzés kérdése. Az önállósult kémia a növénytanba is fokozatosan bevonult és segítségével vizsgálni kezdik a növény anyagát, táplálkozását, sőt már azzal a kérdéssel is foglalkoznak, hogy milyen táplálékot nyer az ember a növényből. Az emberek gyönyörködnek a virágban, de nagyon kevesen gondolnak arra, hogy a virágnak más hivatása van gyönyörködtetésünkön kívül — sőt ez nem is célja. A botanikusok eddig a virágot s annak szerkezetét csak a mesterséges rendszerek szempontjából tanulmányozták. Rudolf Camerarius (1665 —1721) 312