A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Komoróczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

Komoróczy György A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944 november — 1945 március) E tanulmány Bihar megyének a felszabadulást követő néhány hónapjában kialakult gazdasági állapotairól kíván rövid képet nyújtani. A probléma gazdag, a megfigyelésnek szükségképpen széleskörűnek kell lennie, a rendelkezésre álló terjedelem azonban nem teszi lehetővé, hogy ezúttal minden kérdésre kiterjedő vizsgálatot folytassunk. Meg kell elégednünk a részleges állapotrajzzal, a kibontakozás irányában ható mozgató erők szervező tevékenységének felvillantásával; egyszer talán majd lehetővé válik, hogy önálló kötetben kerüljön az érdeklődők kezébe a Bihar megye új életét bemutató tények ismertetése. A fasiszta katonai és politikai gépezet pusztító nyomása alól felszabadult községek megdöbbentő képet mutattak 1944 októberében. Ez a kép annál nyomasztóbbnak tűnt, minél bizonytalanabb volt a visszamaradt lakosság politikai hangulata. Ezekben a hetekben még sokan voltak a megyében, akik az agónia kábulatában is bíztak a fasiszta haderők által hirdetett „fordulatban", a csodafegyverben. De velük szemben álltak azok, akik a szenvedés és gyötrődés óráiban Kelet felé fordultak, várva a szovjet csapatokat. 1944 októberében: az ellentétek összecsapásának időszakában a felszabadulás néhány hete egyben az érzelmek, osztályharcok, politikai nézetek küzdelmét is drámaivá érlelte. Sajnos, egészen pontos napi dátumokig a kutatás még nem tisztázta a felszabadító hadműveletek menetét; a rendelkezésünkre álló írásos tényanyag sokszor eltér a szemtanúk visszaemlékezéseitől s maguk a katonai jelentések is több esetben csupán egy-egy helyzetet rögzítenek, de magát a hadműveletekre jellemző mozgást nem tükrözik. Annyi kétségtelen, hogy a Magyarország felszabadítására irányuló előnyomulás első szakaszaként nagy horderejű volt a szovjet csapatok kitörése az Alföldre, amely 1944 okt. 6—27. között zajlott le. Ennek az akciónak sikeres befejezése után indult meg a harc Budapest bekerítéséért, majd az ország végleges felszabadításáért.

1 Az alakulatok mozgására jellemző jelentést tár elénk a sárréti járás főszolgabírója, amikor leírja, hogy „szinte az egész járás több, mint egy héten keresztül az orosz és német haderők között lefolyt álló harcnak volt színtere, minek következtében járásom több községe. . . szinte romokban hever". A hadműveletek foly199