A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Komoróczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

tán kb. 5000 férfilakos tűnt el a járásból, akik „kisebb részben katonák (voltak), nagyobb részben pedig a németek által erőszakkal parancsoltattak el".

2 Hasonló volt a helyzet a megye egészen más területén: Pocsaj községben is, ahol az első felszabadulás okt. 10-én 16—17 órák között következett be, de okt. 13-án a szovjet haderő „visszavonult nyugati (!) irányban. Utána vonult be a magyar és német csapat, amely elrendelte a község teljes kiürítését... Okt. 13-tól okt. 15. estéig újból német csapatok voltak a községben."

3 Biharnagybajom területén „három német divizió (hadosztály) SS nyolc Tigrissel és nyolc orosz divizió 5 nap és 5 éjjel, az oroszok 500 ágyúval vívták harcukat a község birtokáért. Ebben a súlyos és véres harcban a község rommá lett lőve", jelentette dec. 3-án az alispánnak a helyi népfront választmánya.

4 Ezek a harcok az ú.n. „Hortobágyi tankcsata" Debrecentől Szeghalomig húzódó hadműveletének küzdőteréhez kapcsolódtak, szokatlanul nagy méreteiket ez a körülmény indokolja. A helyes kép kialakításához a felsorolt idézetek talán elegendők: azoknak további szaporítása még bővebb eseménysort tárna fel. A meginduló közigazgatás már az első hetekben megkísérelte a háborús veszteség felmérését. Részleteket elemző tanulmány gazdag statisztikát tárhatna föl a jelentésekből.

5 Sajnos, az 1945 tavaszáról származó adatok az állatállomány statisztikáját sokszor pontatlanul közlik. Egy ilyen kimutatás az 1944. január és 1945. január hónapokban fennállt helyzetről tájékoztat: Állat faja 1944. januári 1945. januári Csökkenés állapot száma százaléka Ló 19 658 4 382 15 276=78% Szarvasmarha 52 540 32 065 20 475=kb. 39% Sertés 87 182 36 999 50 183=kb. 59% Juh 74 400 17 333 57 067=kb. 76% Bedő, Körösnagyharsány és Űjszalonta az 1944. évi lóállományt nem jelentette be, tehát a csökkenés sokkal nagyobb mértékű a megadottnál. Bedő, Geszt, Körösnagyharsány az 1944. évi sertésállományról nem tett jelentést. Berettyószentmárton községben a szarvasmarha állományából 1272 db veszett el az egész állománynak 1700-as számából, míg Berettyóújfaluban 3032 db-ból 2478 db pusztult el.

6 Látható e számokból, hogy megyénk sem maradt el az országos pusztulás mérvétől, amely a szarvasmarhaállományt illetően 44%-os, a lóállományt 56%-os a sertések számát illetően pedig 79%-os volt, míg a juhállomány 80%-os veszteséget szenvedett.

7 Hasonló volt a helyzet az élet más területén, pl. a gyógyszerveszteség tekintetében, az iskolai felszerelések és a tantermek pusztulása vagy a mezőgazdasági munkaeszközök terén.

8 Utóbbira jellemző az a tény, hogy amikor a biharkeresztesi járás főszolgabírája a cséplőgépek hiányáról tett jelentést a főispánnak, tőle nov. 28-án azt az utasítást kapta: „úgy intézkedjék, mintha a cséplőgépet még nem találták volna fel".

9 Pusztuló élet, hanyatló remények maradtak fenn a háború nyomán, s az emberek nagy részén a sivár keserűség vett erőt. A nép éhezett, s legjobban éppen azok, akiknek a felszabadulás előtt is alig-alig volt megélhetésük: a szegények, a kizsákmányoltak, a termelőeszközöktől korábban megfosztott dolgozók. Mindezekről a főszolgabírói jelentések tájékoztatást adnak.

10 Megrázó vádat juttat kifejezésre a sárréti főszolgabíró 1945 jan. 2-i jelen200