A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez

2. kép. Ybl Miklós színház terve, — homlokzat ralis fejlődéséért munkálkodó emberek állottak, kik ezzel az adománnyal elősegítették a terv valóra válását. Az adományozó levél hatására a színházi állandó bizottmányt új tagokkal egészítették ki, és így újult lelkesedéssel kezdtek hozzá a legfontosabb alapfeltétel biztosításához, egy jobb és alkalmasabb telek megszerzéséhez. A választás a Cegléd u. 20. és 21. számú házas ingatlanokra esett, a jelenlegi színház telekre. Ugyanis ez az ingatlan már a város központjához közel volt és Ybl tetszését is elnyerte. A Cegléd (Kossuth) utca 21 szám alatt állott a Komáromi Csipkés György-féle ház nagy udvar-telekkel és mellette két kis épülettel a 20. számú üresnek mondható belsőség, mely ingatlanok 1840 október 12-én történt adásvételi szerződés alapján Klein Ignátz tulajdonában voltak. A megszerzésre tett tárgyalások eredményre vezettek és a város teljes kártalanítás fejében csereingatlant adott érte, az Ondódon 31 hold 1 400 négyszögöl jó fekete termőföld juttatásával, a rajta levő épületekkel. A Komáromi ház tovább fennállott, de az udvar telkét az előtte álló ingatlanhoz csatolták, és így alakult ki az új színház telke. A most kialakított színház telkén állott, előbb említett két kis házat, a mázsás boltot és a felügyelői lakást árverésen eladták, és a színházépület befejezésének idején lebontották.

11 A telek birtokában az állandó bizottmány most már javaslatot dolgozott ki a színház két év alatti felépítésére és a bekerülési költséget 150 000 forintban határozta meg, melynek fedezetéül a város házipénztárában levő színházi alaptőkét és egy 5 év alatt 5%-os kamattal visszafizetendő 60 000 forintos kölcsön felvételét jelölte meg. A színházépítés munkáinak zökkenőmentes biztosítása érdekében, egy teljhatalmú színházi bizottmányt választottak. 169