A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez

3. kép. Ybl Miklós színház terve, — oldalnézet Az ismételten kibővített bizottmány sarkalására felkérték Ybl Miklóst, hogy a kiszemelt telekre készítsen új tervet, melynek készséggel eleget is tett. Ujabb két vázlattervet nyújtott be, az egyiket félköríves homlokzattal. E két újabb tervnél már figyelembe vette a megadott keretösszeget is. A bizottmány tetszését megnyerte az utóbbi tervvázlat és azt elfogadásra ajánlotta. Sajnos ez a terv is mint az első elveszett. A harmadik tervet ismerjük csak, a nagy mester életművével foglalkozó Ybl Ervinnek az Ybl Miklós című könyvében közöltek alapján. A romantikus jellegű terv átlagosan két emeletes, és csak a zsinórpadlás emelkedik ki erősen nyújtott ablakaival. Tömegében az épület nem egységes. Bár az egyemeletes, öt íves nyílással kialakított bejárati portikusz igen kellemes hatást nyújthatott volna nemcsak a szemlélőre, hanem a belépőre is. Alaprajzilag a terv kiforratlan, igen sok hiányosságot tartalmaz. Korábbi éveiben Ybl Miklós még nem dolgozott színház tervezésén, és ezért a tervében a színpadi rész követelményei nincsenek biztosítva. Össze sem hasonlítható az Operaház tökéletesnek mondható megoldásával, melyet 1873-ban, tizenhárom év múlva tervezett. A színház tervvázlatán a közönség fogadására és elhelyezésére tervezett rész a nézőtérrel együtt már viszonylag kényelmet biztosít. Előcsarnoka méltó a helyiség rendeltetéséhez. A színpadi résznél azonban az öltözők, díszlettároló és egyéb helyiségek szűkös volta, illetve hiánya erősen kifogásolható. Ez az alaprajzi elrendezés már nem felelt volna meg a száz év előtti színjátszás színvonalának sem. Valószínű, hogy a másik két ismeretlen terv is hasonló alaprajzi elrendezéssel készült. 170