A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez

Sápi Lajos A debreceni Csokonai Színház 100 éves története Hosszú és küzdelmes utat tett meg a nemzeti színjátszás Debrecenben, míg gazdag reményekkel telve 1865. október 7-én végre beköltözhetett az új állandó színház épületébe. Közel 70 éves munkássága során nemcsak a közönség néha érthetetlen közönyével kellett megküzdenie, hanem a rendelkezésére álló helyiségek alkalmatlanságával és a szűkös anyagi lehetőségekkel is komoly harcot kellett vívnia. Ezekkel az akadályokkal azonban a város elöljárói is szembekerültek, akik a nemzeti színjátszás meghonosításán és méltó otthonának létrehozásán fáradoztak. Akik ezért dolgoztak, azoknak a meg nem értés jelentett komoly akadályt. A közös teherviselés elve alapján álló városi életben az állandó színház építési költségének előteremtése sokszor szinte lehetetlennek látszott. Bár a város felvilágosodott közönsége átérezte a magyar nyelv népszerűsítésének felmérhetetlen szükségét a nemzeti színjátszás által — a várost állandóan sújtó elemi csapások és az egyre nagyobbodó adóterhek — a lakosságot sokszor talán túlzott takarékosságra kényszerítették, s így az állandó színház építésének költségét felesleges megterhelésnek érezték. A nemzeti színjátszás Debrecenben való megjelenésének idejében a közönség széles rétege előtt mint művészet, még ismeretlen volt, mivel Pest-Budán is alig 6 évvel előbb kezdte csak meg működését a magyar színpad. Ez ideig majdnem kizáróan német nyelven folyt a színjátszás, amely így Debrecenben népszerűséget még nem szerezhetett. A színjátszásra vállalkozók éppen ezért, hogy a kellő látogatottságot biztosítani tudják, a nagy vásárt, — ahogy akkor Debrecenben nevezték, a nagyszabadságot használták fel előadások tartására, amikor nagy tömeg jelenlétére lehetett számítani. Minthogy a nagyszabadság alkalmával tartották az előadásaikat a mutatványosok, az előadások idejének egybeesése azzal a veszéllyel járt, hogy a színjátszókat is csak egyszerű komédiásoknak tekintik. Ezt igazolja Korba János eskütt polgár 1795—96. évi építtető inspector (felügyelő) számadásaiban található feljegyzés is, mely a Fejérió vendégfogadó udvarán akkor folyt nagy építkezések költségein kívül a fogadó szekérszínjének komédia tartása végett elrendelt átalakításához szükséges deszkákról, gerendákról, lécekről és cölöpökről szóló elszámolást tartalmaz. Az egykori feljegyzések szerint a magyar színészetnek kezdete a nemzeti ébredés nevezetes esztendejére, az 1790. évre esik. 1790. október 25-én volt az első magyar nyelvű színielőadás Budán „azon nevezetes országgyűlés folyama alatt, melytől szokta nemzeti irodalomtörténetünk, sőt egész történelmünk legújabb korát és egyszersmind a magyar szellem újra ébredését számítani."

1 11 Déri Múzeum Évkönyve 161