A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)
Tanulmányok - Módy György: Polgár és Szentmargita 1848–1612 között
20 Balogh István: Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1556-ból. — A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve I. 1958. (Budapest, 1960) 147 — 167. 21 Kolosvári Sándor—Óvári Kelemen: Corpus Iuris Hungaricis. Magyar Törvénytár 1526 — 1608 (Budapest, 1899) 596. 22 Győrffy Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez. — Jászkunsági Füzetek 4. (Szolnok, 1956) 26., 28., 29. A szentmiklósi (Törökszentmiklós) náhijében Csege: 50 ház templom, Egyek: 36 ház, templom, Zám 15 ház, templom, Ohat 24 ház, templom és egy major. 23 Velics Antal— Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek (Budapest, 1886) I. 215., 228. 24 Lukinich i. m. 386. 25 Velics— Kammerer i. m. II. 561. 26 NYÁL. Acta politica. Fasc. 3. No. 12. 1573. és Protocollum politicum II. Folio 301. 1578. 27 NYÁL. Protocollum politicum IV. Folio 353—54. 1579 és Protocollum politicum V. Folio 41 — 2. 1580. — A tanúskodók szerint a vitatott területeket a káptalan birtokolta és csak az előző esztendőben háborgatták abban. 28 NYÁL. Protocollum politicum V. Folio 371. 1585. 29 A tokaji vár és tartozékainak 1581. évi összeírását lásd OL. Urb. et Conscrip. Irreg. Fasc. 2. No. 2. — Valamivel rövidebb és eltérő szöveggel kiadva: Maksay Ferenc szerk. Urbáriumok XVI — XVII. század — Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 7. (Budapest, 1959) 741-761. 30 NYÁL. Acta politica. Fasc. 9. No. 16. 1588. — Az egészében rendkívül érdekes és értékes forrás teljes feldolgozása önálló tanulmány feladata, ezúttal csupán a Polgárra vonatkozó adatokat értékesítettük s az összeírásból kiemeltük azokat a bejegyzéseket, melyek a területre a legjellemzőbbek. 31. Tiszántúli Ref. Egyházkerület Levéltára. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. I. 1567 —1765, Z 30. Folio 661-62. 32 Balogh István: A gabona betakarítása a XVI—XVII. században (Ethn. 68. 1957. 281). — Idézi az Eger Érseki gazdasági levéltár: Dézsmajegyzékek e. 1992. sz. 1599. iratot. Balogh István éppen az ilyen adatok alapján látja valószínűnek, hogy az őszi gabona betakarításához először csak szükségmegoldásként pl. a közbiztonság hiányában fordultak kaszához. 33 Lukinich i. m. 386. 34 Rácz István: A hajdúság a XVII. században (kézirat). — Kutatásai szerint a későbbi hajdúvárosokban valamelyes népesség átvészelte a XVI — XVII. század fordulójának nagy pusztulását is. Erre vonatkozólag Császár Edit is hasonló feltevésre jutott (A Hajdúság kialakulása és fejlődése, Debrecen, 1932. 12 — 14). Összevetésül lásd még Balogh István: Adatok a hajdúság XVI. századi népi összetételéhez (Ethn. 53. 1942. 37—41) — Rákóczi Lajos birtokigényére vonatkozó adatot Rácz István munkájából vettem. Adatainak közlésére bocsátásáért ezúton is köszönetet mondok. 35 Majláth Béla: A hajdúk kibékítése kísérlete Inánchon 1607-ben. Értekezések a történelmi tudományok köréből X. k. VII. (Budapest, 1882). — Homonnai Bálint és a hajdúk egyességének előzményére. 1. Nagy András és a hajdúhadnagyok által 1608. április 13-án adott hitlevelet NYAL. Acta politica Fasc. 31. No. 18. 1613. A kötelezvényben, melyet a megye május 19-én kapott meg, nincsenek felsorolva a helyek, ahonnan a hajdúk vezetői összejöttek. — Az egyességet Szabolcs megye 1608. május 5-én tartott gyűlésén hirdették ki. A teljes szöveget közli Komáromy András: A szabad hajdúkra vonatkozó levelek és okiratok (Történelmi Tár 1900. 446—48). — Részleteiben 1. Rácz István gazdag forrásanyagra támaszkodó elemző cikkét: A hajdúkérdés Bocskai szabadságharca után (Nagy András hajdúgenerális) I. és IL (Acta Univ. Debr. Series Historica III. 1964.31-55. és IV. 1965. 19-38.) 36 Barcsa János: Hajdú-nánás város és a hajdúk történelme (Hajdúnánás, 1900) 96—7. — Polgárt és Szentmargitát tévesen — éppenúgy mint a legtöbb a hajdúság történetével foglalkozó későbbi munka is — Bocskai adományaként tárgyalja. — A Bocskai utáni hajdú-telepítésekre 1. Rácz István: A hajdúság története (Budapest, 1957) 24—29. 37 Komáromy András: A szabad hajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások (Budapest, 1898) 16-18. 38 Báthori Gábor levelét (OL. Thurzó család levéltárából) Rácz István szíves közlése alapján idézem. 39 Komáromy András i. m. 18. és ugyancsak tőle: Nagy András hajdúgenerális halála (Hadtört. Közi. XI. 1910. 148-58). 40 Komáromy András i. m. 19—21. 41 Komáromy András i. m. 21. II. Mátyás adománylevelében is egyszer Polgár másutt Polgári olvasható. A kétféle írásmód tehát tartós volt. A helynév eredetével a terület XI— XV. 143
