A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Módy György: Polgár és Szentmargita 1848–1612 között

századi történetét tárgyaló tanulmányunkban foglalkozunk. — A polgári hajdúk 1643. január 13-án kelt statútumait kiadta Komáromy András i. m. 65 — 72. 42 Kandra: Adatok II. 345., 438., 441. — Itt tudjuk meg, hogy Jánosy 1493-ban a két falu árába előbb 500 forintot, majd csak ,,

Polgary possesio"-ért megint 300 forintot kapott s tovább 100 forintot két ezüst tálkáért, melyeket Bakócz vásárolt meg tőle. 43 Kandra: Adatok II. 446., 451 és 428. 1495-ben a rendkívüli taksa csak Egerben, Németiben, Tállyán és Őrsön volt nagyobb. 44 Kandra: Adatok II. 370., 355 — 6. — A disznókat kísérő jobbágyok költségeire 20 dénárt fizettek. Bárányokra lásd uo. 378. és 427. 45 Kandra: Adatok II. 379, 430. és 375., 409. — Az allódiumok szerepelnek az 1493. évi sóelszámolásban és az 1495. évi gabona-dézsmánál is. Kaszáitatásra Polgáron két alkalommal 3 — 3 forintot fizettek. — Kovács Béla Az egri püspökség gazdálkodása a XV. század végén с dolgozatában (kézirat) Bakócz számadás-könyveiből és századvégi urbáriumokból megállapította, hogy az egri püspöki birtokok a világi nagybirtokhoz hasonlóan egy-egy vár köré szervezett uradalomra és az egyházi nagybirtokra jellegzetes officiolátusokra tagolódtak. Véleménye szerint ,,az officiolatus nem annyira haszonélvezettel járó jövedelem, mint inkább a természetbeni juttatások mellett pénzzel is fizetett állás volt, és az officiolatust vezető személyek gazdaságilag alá voltak rendelve az egri provizornak." Kovács Bélának ezúton is köszönetet mondok kézirata felhasználásáért. 46 Kandra: Adatok II. 363., 374., 434., 436. — Az ácsoknak és a többi munkát végzőknek az officialis naponta élelmiszert és bort adott, — mindez 71 Ft-ba került. A két asztal áraként 33 dénárt jegyeztek fel. 47 Kandra: Adatok II. 345., 395. 48 Kandra: Adatok II. 377-79. 49 Kandra: Adatok II. 362., 363., 367. 50 Nyári Albert: A modenai Hyppolit-codexek (Száz. IV. 1870. 665). Az 1501. évi számadásokba a következő szabolcsi helységek tizedjeit jegyezték fel: Dada, Lök, Eszlár, Újfalu, Tímár, Kisfalu, Balsa, Paszab, Buj, Gáva, Vencsellő, Nánás, Tedej, Szentmihály (árpa), Büd, Szentmargita, Polgár, Szentmihály (gabona). 51 Lukinich i. m. 74, 388—9. — A mezővárosi fejlődésre 1. Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században — Ért. Tört. Tud. 37. (Budapest, 1965.) 52 Balogh István 20. jegyzetben i. m. 146—50. 53 Balogh István i. m. 158 — 59. 54 Balogh István i. m. 165. 55 Kandra: Adatok III. 116—22. 56 OL. В. 1205. — 1556. Az iratcsomó nem teljes, a kallói járás báránydézsma feljegyzése hiányzik. — Hálás köszönetet mondok ezúton is Balogh Istvánnak, aki a teljes dézsmajegyzéket saját kijegyzésében rendelkezésemre bocsátotta. 57 Kandra: Adatok I. 412 — 3, 425. 58 Kandra: Adatok I. 439. 59 Az egri káptalan javára szóló ítélet 1701-ben született meg s azt a hajdúvárosok az év szeptemberében tartott közgyűlésén ismertették. A Hajdúkerület nem nyugodott bele a döntésbe és Polgár részére segélyt szavazott meg, hogy tovább vihesse a pert. A Rákóczi szabadságharc bukása után azonban reményük sem lehetett s az 1715: XCVI. te. Polgárt kivette a Hajdúkerületből, közigazgatásilag Szabolcs vármegyébe kebelezte be s mint jobbágyi terheket viselő községet átadta a káptalannak. A tényleges birtokbavétel 1717-ben történt meg. A hajdúk egy része nyomban a többi hajdúvárosba sőt még más megyébe is költözött. A megmaradtak megkísérelték az ellenállást, melyet 1723-ban Pálffy János gróf katonai karhatalommal tört meg. Ezután újabb elszivárgás kezdődött s majd 1738-ban a lakosság jó része a nagy adó miatt Debrecenbe és a kiváltságait megőrző hajdúvárosokba menekült. Az egri püspök ekkor telepített mátravidéki katolikus jobbágyokat Polgárra (Varga Geiza szerk. Hajdúmegye leírása с munkában Sillye Gábor A Hajdúkerület története. Debrecen, 1882. 61—2 és Barcsa János: A tiszántúli ev. ref. egyházkerület története. Debrecen, 1906. II. 352). — Fraknói véleménye szerint a múlt században „Margita és Polgári dúsan termő síkjai az egri káptalan jelen gazdaságának legfőbb tényezői (i. m. 206). 60 Ohat, Csege, Zám, Szovát jobbágyai állatállományában tett károkra 1. a bajomi vár és tartozékainak 1594. évi összeírását (OL. Urb. et Conscrip. Fasc. 106. No. 3.) * * * Dolgozatunkban a vizsgált kor nem mindegyik kérdését világíthattuk meg egyenlőképpen. Célunk az volt, hogy a négy jelentős polgári éremlelet értékeléséhez fessünk teljesebb hátteret. Polgár és Szentmargita XI—

XV. századi történetét s a most felvázolt kor árnyaltabb és ugyanakkor nagyobb összefüggésekbe is beágyazott képét más alkalommal adjuk meg — elsősorban is a gazdag adatokat tartalmazó egri levéltári anyag felhasználásával. 144