A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Módy György: Polgár és Szentmargita 1848–1612 között

3 Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János. — Magyar Történeti Életrajzok (Budapest, 1894) 31. és 315 — 17., valamint Cs. I. 535., 634. — A bihari birtokok: Sámson, Haláp, Derecske, Tóthfalu, Gáborján, Keresztúr és Szentpéterszege, a borsodi Ároktő. A többi Szabolcs megyei: Újváros, Máta, Szentmiklós, Pród, Vidmonostora, Hatház, Téglás, Tetétlen, Kába, Szoboszló, Sziget és Érhegyes. — A beiktatásról a budai káptalan 1485. január 28-án kelt jelentését idézi Schönherr i. m. 31. 4 Fraknói Vilmos: Bakocs Tamás prímás birtokszerzeményei (Száz. XXII. 1888. 122), Kandra: Adatok I. 412., 425. — A Jánosy család Szabolcsban 1470 óta birtokos. Mátyás a hűtlen Kapolcsi Mihály koronára szállt piricsei és kapolcs-apáti és többi birtokát ekkor adományozta kedvelt hívének, Jánosy Gáspárnak (Teleki i. m. XI. 426). 5 Schönherr i. m. 181 — 2. — A püspök örökösei elleni per során megvizsgált számadásokból kiderült, hogy 1491-ben csak a debreceni uradalom 450 Ft jövedelmet hozott. 6 Fraknói i. m. 122. — Az összeget 1493-ban Ulászló emelte 8000 Ft-ra a Bakócz javára szóló átírás jóváhagyásakor. — Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története fŐ tekintettel az egyházi intézetekre. . . (Pest, 1872) II. 6. és Kandra: Adatok I. 412., 425. 7 Schönherr i. m. 220 és Fraknói Vilmos: Erdődi Bakócz Tamás — Magyar Történeti Életrajzok (Budapest, 1899) 58. — Polgári és Szentmargita birtokok névszerinti említése nélkül a pécsi káptalan előtt 1495. március 24-én tett örökbevallását közli Koller, Josephus: História episcopatus Quinqueecclesiarum (Posonii, 1782 — 1812 I—VII) IV. 473 is. Corvin 1495-ben semmisnek nyilvánította az összes adomány- és zálogleveleket, melyeket Mátyás halála után az egyházi és világi nagyurak tapasztalatlanságával visszaélve kicsikartak tőle. (Schönherr i. m. 222.) A birtokéhes Bakócz ugyanis a Hunyadi birtokok még megmaradt részeiből is ki akarta forgatni. Végül is Corvin János kénytelen volt az 1498. évi országgyűlés nyilvánossága előtt bepanaszolni a közben prímási székbe emelkedett Bakóczot és Ernuszt Zsigmond pécsi püspököt. Egyúttal Ulászlótól új adományleveleket kért összes birtokaira, azokra is, melyeket jogtalanul idegenek vettek kezükbe. Vádiratában a Bakócz Tamás által kierőszakolt adományozások között ott találjuk Polgárt és Szentmargitát is (possesiones. . . Polgary, Zenthmargytha). Az ügyben hozott döntésről nem szólnak forrásaink. Bizonyos, hogy Corvin alaposan megindokolt panasza hozzájárult ahhoz, hogy az 1498. évi országgyűlés 55. és 65. cikkelyei megtiltották, hogy főpapok akár maguk, akár egyházuk részére birtokokat szerezzenek. Az országgyűlés ezen határozatainak azonban soha érvényt nem szereztek (Schönherr i. m. 237—240, Fraknói i. m. 71 — 74). — Corvin panaszlevelét 1. Hazai okmánytár — Codex diplomaticus patrius. IV. (kiadják Nagy Imre és többen, Győr, 1867) 439 és köv. 8 Bakócs-Codex vagy Bakócs Tamás egri püspök udvartartási számadó-könyve 1493—6 évekről. Az Ipolyi-féle másolat után közli Kandra Kabos (továbbiakban Kandra Adatok II.) 345 és köv. 9 Kandra: Adatok I. 423., 425. 10 Rupp i. m. 6. — Az adományozás éveként 1502-t ír. — Kandra: Adatok I. 423., 425. — Kandra Kabos adatközlése 1. Száz IX. (1875) 136. — Fraknói i. m. 180. — Ároktőt is tévesen Szabolcs megyébe helyezte. — Ároktő Tokajhoz tartozott, először zálogos birtokként tartották kezükben a Hunyadiak. Corvin János adta Kanizsai Györgynek, akitől 1493-ban 600 forintért szintén Bakócz vette meg (Cs. I. 187., Kandra: Adatok I. 432). 11 Nyáry Albert: A modenai Hyppolit-codexek (Száz. IV. 1870. 275., 355., 661. és köv.) 12 Vályi András: Magyar Országnak leírása (Buda, 1799) III. 110. Magda Pál: Magyar Országnak. . . legújabb statistikai és geographiai leírása (Pest, 1819) 452. — Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) III. 248 és iV. 107 szerint: ,,Polgár határa gazdag fekete föld, de árvizektől rongáltatik" és „Szentmargita roppant legelővel, rétekkel. Posványos ereiben sok nád és gyékény terem". — Lipszky, Ioannes 1808. évi térképén (Repertórium locorum obiectorumque in XII. tabulis mappae regnorum Hungáriáé. . . Budae, 1808) Polgár mellett feltünteti a Sejpes nevű vízfolyást, északra a Sulymos mocsarat, délre a Szegyes mocsaras részt, Szentmargita puszta mellett pedig a Bágy és Kerecseny nevű tójellegű vízállásokat. 13 Kandra: Adatok I. 413. 14 Kandra: Adatok I. 413. — Bogdáni Farkas Gergely 1508-ban Szabolcs megye szolgabírája volt. 15 Kandra: Adatok III. 116—22. 16 Nyíregyházi Állami Levéltár. Protocollum politicum I. Folio 85. 1550 (továbbiakban NYÁL). 17 Történelmi Tár (1892) 91. 18 Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541 —1711 (Budapest, 1918) 388, 74. — 1554 évben: Szoboszló 15 p., Sziget 8 p., Nádudvar 65 p., Püspökladány 12 p., Kába 28 p., Zám 9 p., Egyek 7 p., Ohat 37 p., Csege 37 p., Hort, Macs és Tetétlen, Angyalháza. 19 Lukinich i. m. 74, 385 — 6. 142