A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Módy György–Gedai István–Kahler Frigyes: XVI–XVII. századi pénzleletek Polgárról

— a 93 szászországi tallér 1547—1586. évekből való, évenkénti 2 db átlaggal, ha az 1577—1580. évjáratok egészen kiugró csomópontját kivesszük. Ezek ugyanis 10 — 2 — 9 — 25 ! •— megoszlásban 46 darabot adnak, azaz a szász veretek pontosan 50%-át, ha az egy db év nélküli tallért itt nem számoljuk, — a 42 db német ill. németalföldi egyházi és világi fejedelemségi és városi tallér 1511 —1583 közé esik, évenkénti 1—4 darabszámmal, különösebb csomópont nélkül. 1511 —1548. évekből 13 db van, viszont 1555—1583, évjáratú 25 van, (4 db évnélküli). Összegezésként megállapíthatjuk, hogy a lelet az 1564-évvel két csoportra oszlik. 1511 —1564. évjáratok összesen 36 darabot adnak, viszont 1565—1594. évekből 283pénzünk van, a magyar veretek teljes egészükben, a nagyszámú lengyel-litván —lengyel korona alá tartozó városi anyag 1 kivételével, a szászországiaknak 83%-a, a német birodalmi és németalföldi anyagnak kb 50%-a a második csoportba tartozik. A csoporton belül az I. sz. leletnek szinte pontos másaként az első tíz esztendő évjárataiban csak 4 az átlagszám. 1575—1579. évek 9 — 5 — 14 — 4 — 9 megoszlásban előzik meg az egész lelet legtöbb veretet adó évét, 1580-at 28 db-al. Kiugró esztendő még 1590 is 18 darabbal. A lelet utolsó négy évjárata 1591 —1594. csupán 7 darabot ad (5 — 1 — 0 — 1.) A csomópontok közötti évekre átlagosan 10 darab esik, 1585 —1588. éveket kivéve, amikor is az átlag csak 3. A III. sz. lelet magyar pénzanyagának időbeli megoszlásáról a következőket állapíthatjuk meg: — az 1528 és 1545 közötti tizennyolc évet csak 36 db képviseli, tehát évenkénti átlagban csak 2, ehhez figyelembe kell venni, hogy 1529, 1531, 1535, 1537 és 153.8 évi veret nincs, — az előfordulás gyakoriságát számítva a negyvenes évek végén egy kisebb csomópont mutatkozik: pl. 1546—1550: 10 — 12 — 10 — 13 dénár, összesen 45 db, tehát több mint az 1503—1545. közötti időszakban (38 db), — nem lehet véletlen, hogy 1554-es veretből 7 db, 1555-ösből csak 6-ot találunk, majd egészen 1575-ig változó a dénárok évenkénti eloszlása, számuk 1 —10 db között van, de azt nem haladja meg, — másik erőteljesen mutatkozó csomópont van viszont 1580—1597'. között: pl. 1580: 27 db, 1590: 19 db, 1593: 24 db dénár, és a többi években is 10 db-on felüli az előfordulás, erre az időszakra esik a 2 tallér és a 2 arany is. A lényegesen kisebb darabszámmal képviselt lengyel-litván anyag (216 db) s a számban mögöttük elmaradó német fejedelemségi és városi pénzek (63) időbeli tagoltsága még feltűnőbb: — lengyel-litván pénz 1528 — 1548-ig 16 db van, 1549—1564. évjáratokból egyetlen db sincs, 1565: 1 db, 1568: 6 db és 1569: 1 db, 1570—1578. között újból egyetlen darab sincs, — 1579-től viszont 1587. évjárat kivételével egészen 1598-ig összefüggő sorozat következik, évenkénti elég magas darabszámmal, — még feltűnőbb a német birodalmi anyag eloszlása: egészében 1529—1563. közé esik s majd csak 1589 és 1593-ból van 1 — 1 tallér s 1597-ből 1 hármas garas. Az összes adatok számbavételéből kitűnik, hogy 1545—1550. között kisebb csomópont mutatkozik és egy kiugróbb 1590. és 1597. között. Figyelmet érdemel, hogy 1554: 8 és 1555: 6 darabbal szerepel csupán és feltűnő, hogy a négy utolsó évjárat (1596—99) nem sokkal kevesebb darabszámot hoz, mint az 1503—1545 közötti időszak (74—97). 101