A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - H. Hámori Anna: A téglási középkori temető téglamellékletes sírjainak értékeléséhez
H. Hámori Anna A téglási középkori temető téglám ellékletes sírjainak értékeléséhez A Hajdú-Bihar megyei Téglás községben végzett ásatás során feltárt 41 sír közül tizenhatban mellékletként tégla szerepel. Téglássírok ilyen arányú előfordulása az eddig ismertetett magyarországi középkori temetőkben ritka, s ennek a jelenségnek szokatlan voltát még jobban hangsúlyozza, hogy XIV. századinál régebbi temetőről van szó. Ez a magas arányszám indokolttá teszi az említett tizenhat sír részletesebb feldolgozását, annál is inkább, mert a téglamellékletes sírok a középkori magyarországi temetőkben való feltűnésének okai tisztázatlanok. Természetes, hogy egy temető ilyen szempontból történő megvizsgálása nem elegendőatéglamelléklettelkapcsolatoskérdésekmegoldásához.Akérdésre adandó részletes és pontos válaszhoz okvetlenül szükséges a téglássírok idő és hely szerinti előfordulására vonatkozó adatok viszonylag teljes ismerete. Jelenleg még csak töredékes anyaggal rendelkezünk, a dolgozatnak ezért sem lehet célja általános érvényű következtetések levonása, csupán néhány adalékot szeretnénk közölni a téglamellékes sírok problémájához, az esetleges analógiák figyelembe vételével, de nagyrészt a téglási ásatás eredményeire támaszkodva. A rómaiak által épített téglasírok és a germánok kővel és téglával körülrakott sírjai után a XII.— XIII. században tűnnek fel újra Magyarország területén lévő temetkezésekben a téglák, viszonylag szélesebb körű elterjedésük a XIV.— XV. századra tehető. A téglák sírban való elhelyezkedése változatos, ennek megfelelően a szóbanforgó temetkezési mód több formáját különböztetjük meg, amelyek közül szinte valamennyire van példa a téglási temetőben. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az úgynevezett téglakeret fordul elő a legritkábban. A téglakeret esetében, amint a téglási 24. sírban részben kimutatható, a téglák teljesen körülhatárolták a halottat. Az említett sírban a feltárás során a téglakeretet a fejnél és a halott baloldalán találták meg, de valószínű, hogy eredetileg egész keretnek készült, és a második halott eltemetésekor rongálódott meg. Habár felmerül az a lehetőség is, hogy a „b"-vel jelölt, épen maradt egyénhez tartozott, és ismeretlen okokból pusztultak el a lábnál és a jobboldalon levő téglák. 1 A téglakeret rendeltetésének és alkalmazási körülményeinek vizsgálatánál fontos tényezőként szerepel, hogy a 24. sír kerete nagyobb, mint az ép csontváz, és általában a felnőtt egyének hossza. A sírban fekvő mérhető második csontváz koponya nélküli hossza 1,46 m, ugyanakkor a téglakeret megrongálva is 1,90 m. A keret két lazán összeillesztett téglasorból áll, az épen maradt oldala Ny— К irányú. 2 127
