A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - H. Hámori Anna: A téglási középkori temető téglamellékletes sírjainak értékeléséhez
Feltételezhető, hogy a 14. sír mellett feltárt téglák is a 24.-hez tartoznak. Ezt a lehetőséget azonban az ásatási térkép nem bizonyítja, tudniillik a 14. temetkezés esetében a keret téglái ENy—DK irányban feküsznek, túlságosan nagy szögben térnek el a 24. sír keretének vonalától. Ilyen fokú eltávolodást csak bolygatás idézhetett elő, ebben az esetben azonban feltűnő lenne a téglák szabályos sorban való elhelyezkedése. A 18. sír esetében is fel tehető, hogy keret formájában helyezkedtek el a mellékletként szereplő téglák, amelyek a fej körül, valamint a csontváz jobb oldalán a medencéig lazán egymás mellé rakva téglasort alkottak. 3 Talán a 36. és a 16. sírnál se túl merész az az elképzelés, amely szerint a fejnél és a jobb váll magasságában, illetve a jobb karnál levő téglák keretnek, vagy félkeretnek voltak a tagjai. 4 A teljes vagy féltéglakeret, illetve annak maradványa a magyarországi középkori leletek között nagyon ritka, az általunk ismert adatok alapján a téglási előforduláshoz hasonló példákat nem tudunk felsorakoztatni, talán a Csécstó-paphalmi temető 100. sírja sorolható a téglamellékletes sírok szóban forgó kategóriájába, itt 0,96 m hosszúságban húzódik az oldalra fektetett téglákból álló téglasor a halott mellett. 5 Sokkal több olyan középkori téglamellékletes sírt tártak fel, amelyben a téglák a halott fejénél, lábánál, esetleg mindkét helyen találhatók. A téglási ásatásnál két ízben találtak a csontváz fejénél levő téglákat: a 17. és 27. sírnál, a 7. sír halottjának feje mögött pedig zöldesszínű salakdarab, túlégett téglatöredék volt. 6 Ugyancsak a fej részénél találtak egy, illetve két legtöbbször élére állított téglát a Csécstó-paphalmi temető 26., 126., 133., 7 a Békéssámson-cigándi ásatás 1., 8 a Kardoskúton feltárt középkori temetkezés 16. sírjában. 9 Tégláson a 33. sírban a lábak végéhez tett téglát tártak fel, 10 a Csécstó-paphalmi leletek 95. sírjában szintén a lábnál volt két élére állított tégla. 11 A téglamellékletes sírok egy részében a halott fejénél és lábánál is megtalálhatók a téglák. így többek között Tégláson az l., 12 Csécstó-Paphalmon a 96., 13 Békéssámson-Cigándon a 3., 14 Kaszaperen a 319. sírban. 16 A téglamellékletes sírok egy különleges fajtájában a tégla, vagy kő a csontváz feje alatt található, amint a téglási temető 9. sírjának 16 Békéssámsonon az l. 17 és a 2. 18 temetkezésnek a példája is bizonyítja. Tégláson a 21. sírral egy talaj mélységben levő 23. temetkezésben is találtak téglatöredékeket a jobb combcsontnál és a mellen, 19 a 35. sírban pedig a balkar mellett, medence magasságban helyezkedett el a mellékletként szereplő tégla. A dolgozatban említett téglássírokat tartalmazó temetők kronológiájából kiindulva és a szakirodalom erre a kérdésre vonatkozó adatait figyelembe véve megállapítható, hogy a téglamellékletek magyarországi középkorban való megjelenése, ahogyan ezt már az előzőekben is említettük, a XII.— XIII. századra tehető. A XI. századnál fiatalabb meghonosodást bizonyítják a szóban forgó sírok temetkezési szokásai is. A sírok nagyrésze Ny— К tájolású, a halottak arccal keletre néznek. Csupán néhány eltérés mutatható ki a dolgozat számára adatokat szolgáltató téglástemetkezések között. Csécstó;Paphalmon egy-két esetben ENy—DK a sírok tájolási iránya 20 , ugyancsak ENy—DK-i Makó-mezőkopáncsi temető sírjainak nagyrésze. 21 A karok a téglamellékletes sírokat tartalmazó temetők legtöbb halottjánál a nyújtóztatva elhelyezett csontváz teste mellett nyújtva vannak, esetleg néhány 128
