A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Adatközlések - Sonkoly István: Liszt Ferenc Hajdú megyében
Sonkoly István Liszt Ferenc Hajdú-vármegy ében (A Liszt-év után) A debreceni Liszt-kultusz évszázados múltra tekint vissza. Az 1862-ben létesülő Zenede megnyitó előadásán, november 3-án már felcsendülnek a Concert paraphrase ütemei. Emmerth zongoratanár a XV. rapszódiát adja elő. 1 Az 1882-es dalosverseny nem az első dalosünnep városunkban. A debreceni dalárda neve oly jó csengésű az országban, a város vezetősége oly áldozatkész, hogy m ár 1868. sz eptember második felében a dalostalálkozó színhelye Debrecen. Megnyitóján, szeptember 19-én Erkel Ferenc maga vezényli a Himnuszt, amelyet az összkarok intonálnak. Liszt Ferencet, ki a debreceni dalárda „tiszteleti tagja", külön meghívó levélben kérik fel a személyes megjelenésre. Az ünnepségen jelenlevő jóbarátja, Erkel Ferenc dirigálja Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendájának egyik részletét, a Keresztes vitézek indulóját. A neobarokk pompát sugalló ősbemutatón résztvesz mind a helybeli dalárda, mind a zenedei növendékek s a zenekar a Városi Színházban. Ugyanezen este az egyik zongorarapszódiája is felhangzik. Munkácsy Mihály rajza szemléltetően ábrázolja a híres dalosversenyt. Az induló előadását megismételik 1871 július 23-án is. Zongoraműveit még több ízben előadják a Zenede növendékhangversenyein, így az I. Rapszódiát 1868 és 1880-ban, valamint a L. Lucia parafrázisát 1864-ben. Az 1882. évi nyár végén a hatodik országos dalünnepélyt Debrecenbe tartják. Erre a hangversenyre összesereglenek az ország különböző tájairól a legjobb dalárdák. Erejét összeméri sok férfikar. Kb. 700 „dalár" vesz részt a nemes versenyben. Újdonság is felcsendül a díszhangversenyen: a néhány hónap előtt megjelent Liszt-kórusmű: A magyarok istene című Petőfi versre. 13 Petőfi rendkívül népszerű zeneszerzőink között. Sokszáz dal, kórusmű fakad versei nyomán. A magyarok istene életre hív nem kevesebb, mint hét különböző megzenésítést. Már Liszt ópusza előtt többen foglalkoznak a verssel. Először Erkel Ferenc zenésíti meg énekhangra, Bónis kutatása alapján 1863-ban, (Táborszky és Parsch k. Pest 1880.) 2 majd négy év múltán Róth Endre (Bürger Zs. k. Szeged). Liszt Ferenc zenéjével egyazon esztendőben 1882-ben férfikarra dolgozza fel Petőfinek eme gyújtóhatású versét az egykori nagynevű hegedűművész, Hubay Jenő. (Bp. Harmónia k.) Liszt megzenésítése nemhogy szárnyát szegné, hanem inkább további komponálásra ösztönzi a századvégi ambiciózus zenészeinket. Langer Viktor zongora kíséretes dala 1898-ban, (Rózsavölgyi k.) Horváth Ákos férfikara 1913-ban (Apolló. XIV. évf. 541. sz.), végül Bátori Lajosnak úgyszintén férfinégyese 1915-ben jelenik meg. (Révffy Géza: Űj magyar férfikarok zsebk. II. k. Rozsnyai К» k.). 415