A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Adatközlések - Sonkoly István: Liszt Ferenc Hajdú megyében

Bár minket elsősorban Liszt kórusa érdekel, mint a debreceni dalosverseny kö tött műsorszáma, mégis az összehasonlítás kedvéért keveset időzünk a többi fontosabb megzenésítés mellett is. Míg Liszt csupán első hat sorát dallamosítja a költeménynek, addig Erkel Ferenc az 1, 2, 7,8. sz. versszakát, sőt Horváth Ákos még többet, az 1, 2, 3, 5, 7, 8. sz. strófát önti zenébe. Természetesen a terjedelmesebb költői anyag feldolgozása nem mindig előnyös, nem jelenti egyben a zenei érték növekedését is. Liszt darabjának elterjedésére számíthat kiadója, hiszen hatféle átiratban hirdeti ezt címlapján; még pedig az említtetten kívül zongorára két, s csupán balkézre, orgonára, sőt cimbalomra is. Az utóbbit Aliaga Gézának, az Orsz. Zeneakadémia egykori cimbalomtanárának köszönhetjük. Liszt kiadója annyira bízik a mű külföldi sikerében, hogy Neugebauer László német fordításában is közli Petőfi szövegét. Liszt opuszában a kórus csak a befejezéskor jut szóhoz. A bariton szélesen ívelő dallamával indul ez, s csupán Él a magyarok istene szavakra lép be a kórus, ismételve a bariton szóló szuronyszerűen felfelé törő dallamát. Érdekes, a többi megzenésítésben is e sor képezi a mű fordulópontját. Horváthnál azonban ezzel épp ellentétes a megoldás. Itt zeng fel a tenorszóló, amelyet négyszólamú kitartott hangzatok kísérnek. Erkelnél viszont új zenei szakasz kezdődik a tercrokon asz-dúrban. Csalódnánk, ha prozódiai helyességet keresnők akár Lisztnél, akár a többi művekben, mert ennek követelményét a múlt század még nem ismeri fel. így pl. Liszt kórusában A magyar nemzetet szavak dallamosításában a ma szótagra kvartólás hangzatfelbontás, s a tettre, az utolsó szótagra emelkedő jellegű két hangú podatus kerül, melyet magyartalannak érzünk. A kis kórusmű hangneme eléggé csapongó. Az á-moll kezdetét követi É-dúr, fisz-moll, majd motivikus szekvenciájú továbbfűzés. Elmosódik a végén a molljelleg, s a világos A-dúr hangnemben befejeződik a kis alkalmi kórusmű, amelyet bizonyára rövid idő alatt komponál Liszt. Horváth kórusa háromtagú darab, strófikus megoldású. Az ötödik versszaktól kezdve ismétlődik benne az elhangzott zenei anyag, amely bizony a régi „Liedertafel" hagyományba kapcsolódik, még külsőségeiben is. A nagyobb hatás kedvéért megtoldja a végét Horváth Éljen a haza lelkesítő szavaival, melynek nincs nyoma Petőfi szövegében. Erkel dalában verbunkos nyomok is kitapinthatók. Erkel nem retten vissza azonban az eredeti szöveg változtatásától sem. így átölelve őrzi szavakat énekelteti átölelve tartja helyett. Továbbá a második versszakot befejezi a dallam ö oltalmazza szókat énekelve ö védelmezze helyett. Lisztnek kis kórusa az 1882. évi augusztus 18-án kezdődő debreceni dalosünnepeken kerül bemutatóra.

3 Versenyeznek ezen a szentesi, marosvásárhelyi, szegedi, miskolci, ungvári férfikarok, sőt még szólószám is akad; Liszt Ferenc egyik kedvenc tanítványának, Juhász Aladárnak zongoraszáma. A nemes verseny első csoportjában a pécsi, losonci és miskolci dalárda nyeri el a három kitűzött díjat. Több szakaszban indulnak az együttesek. Liszt kórusa a második turnusban kerül sorra. A debreceni dalosverseny országos érdeklődést kelt. A zsűribe beválasztják a korabeli zenei szakembereket, így Ábrányi Kornélt, a Zeneakadémia helyettes igazgatóját, Engeszer Mátyást, Erkel Gyulát, Huber Károlyt, stb.

4 Liszt felismeri az öntevékeny kórus rendkívüli jelentőségét, szociális fontosságát, s a debreceni dalosünnepen szereplő dalárdáknak engedi át új műve bemutatóját. Liszt kórusművét több énekkar intonálja, mert az a második szakasz kötött darabja. A dalosünnep fontosságát felismerve Liszt zenekari kísérettel is 416