A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek

2. A Péterfia utcai temető, mely 20 ölnyire fekszik a város árkától, kerülete 471 öl. Kerítése nincs (körül-belül Bem, Ajtó Kút, Hadházi és Damjanich utcák által határolt telektömb területen, melyet a térképen 11 számmal jelöltem.) 3. A Cegléd és Csapó utcai kisebb temető, 150 ölnyire a város árkától, kerülete 668 öl. Kerítése nincs. (Ez volt a Csapó utcai temető.) 4. A római katolikus temető a térképen 10 számmal jelölve. A Szent Anna utca kapujától 235 ölnyire fekszik. Kerülete 220 öl. Körül van árkolva. 5. A helv. hitv. Szent Anna utcai temető, a kaputól 70 ölnyire. Más néven Boldogfalvai temető. Kerülete 733 öl, körül árkolva. 6. Cegléd utcai nagy temető, a kapuktól 14 és 150 ölnyire, kerülete 1390 öl. Körül árkolva. (Most Kossuth utcai temető) A jelentés a keletkezésükről azt írja, hogy a katolikus temetőt kivéve, melyet 1716-ban jelöltek ki, emlékezetet meghaladó időben történt. Az előbb leírtakból ismeretes, hogy a Hatvan utcai temető nem sokkal volt régibb a katolikus temetőnél. Valószínű a régi betelt és felhagyott Hatvan utcai temetőt lényegében azonosították a most jelentett temetővel. Az 1944. évi bombatámadás során elpusztult Ispotály templom körül is kerültek elő sírok. Azt azonban nem lehetett megállapítani, hogy azok egy kijelölt temetőből valók e, továbbá azt sem, hogy azok az ispotály XVII. századi odatelepítés idejéből, vagy az első ispotályi templom korából a XVIII. század elejéről valók e. A térképen 12 számmal van e terület megjelölve. A város fejlődése s lakosainak szaporodása következtében a XIX. században szűknek bizonyult a szinte évszázadok óta alig növekedő város területe és a határt jelentő városárkát kijjebb kellett helyezni. Ezért az árokhoz közel fekvő temetőket Hranzi Farkas királyi biztos utasítására bezárták és újabb helyet jelöltek ki részükre.

23 így került sor 1812-ben a régi Péterfia temetőnek a felszámolására és a térképen 13 számmal jelölt új Péterfia utcai temető területének kijelölésére, mely temető 1932-ig volt használatban. Hasonlóképpen 1812. február 8-án zárták be a Boldogfalvai temetőt és helyette a Mikepércsi útfélen a 14 számmal jelölt, most már Várad utcai temetőnek

24 nevezett területet jelölték ki a déli városrész temetkezési helyéül, mely temető szintén az új köztemető megnyitásáig, 1932-ig volt használatban. Petőfi Sándor lakásának ablaka előtt, — mely a mostani Petőfi téren állott, — e temetőbe vonult ki a halottas menet mikor a „Temetésre szól az ének, temetőbe kit kísérnek" kezdetű versét megírta. E kis földszintes házat már lebontották és helyén az új állomásépület keleti szárnya épült fel. A Városi Tanács 1844. január 22-én tartott ülésében a 32/1844 szám alatt beterjesztett jelentés alapján ismét egy újabb temető kijelöléséről döntöttek,

15 mely 15 számmal van a térképen jelölve. A jelentés szó szerint a következő: Jelentés. Az Izraeliták Temetkező hellyének kimutatásáról, ki méreteséről s' ki tzövekeltetéséről, melly történt Január 17-én 1844. Fischer Jósefnek a többi itteni lakó Izraeliták nevökben is a' T. s Ns. Tanácshoz nyújtott, s onnan a Választott Hites Közönséggel eredetiben közlött abbeli folyamodása, melyszerént számokra egy temetkező hellynek ki jelelését kérik, fel olvastatván, s tárgyaltatván: 155