A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - Módy György: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai
Módy György A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai A Déri Múzeum 1962 augusztus—szeptemberében mélyszántással előkerült leletek nyomán Téglás község határában ásatást végzett. Sikerült feltárni egy Árpád-kori kis templom alapját, s részben a templom körüli temetőt is. Az átkutatott területről előkerültek őskori telep és Árpád-kori falu nyomai is. Az ásatási munkálatokat valamint a leletanyagot Gazdapusztai Gyula ismerteti. 1 A feltárt 41 sír közül 16 téglamellékletes volt. Ezek külön feldolgozását Hámori Anna végezte el. 2 A terepbejárással és kutatóárkokkal ellenőrzött területen a mélyszántás a vékony kultúrrétegben levő őskori telepet feldúlta. A laza homoktalajt 0,7—1,5 m mélységig felforgató traktoreke a középkori település módszeres feltárását is teljesen lehetetlenné tette. A felkutatott területről előkerült szórvány kerámialeletekből, a kisméretű (teljes hossza: 8,05 m) egyhajós templomocska alapozási technikájának vizsgálatából arra lehetett következtetni, hogy XII— XV. századi falu templomának alapjait tártuk fel, illetve a település helyét találtuk meg. A templom körüli temető feltárt sírjainak rítusa s a többi téglamellékletes temetkezésekkel való tüzetesebb összevetése a temető XII— XIV. századi datálása mellett szól. Alsó időhatárát a fellelt S-végű hajkarika és rosszezüst kígyófejes karperec adja meg. A szórványkerámia felső időhatára a XV. század, későbbi töredékek egyáltalán nem voltak, s az ásatás közeléből szórványként előkerült bronzcsatt korát is a XIV— XV. századra tehetjük. 3 Az ásatás a templom és a falu pusztulására illetve elnéptelenedésére nem nyújtott közvetett adatokat sem. Erőszakos pusztulás, gyújtogatás nyomaira nem akadtunk. A kis települési területet valamikori lakosai így valamilyen más okból kellett hogy elhagyják. Településtörténeti szempontból lényeges Gazdapusztai Gyulának az a következtetése, hogy a területen a templom építése előtt is kellett lenni temetőnek, mert az alapárokban, valamint az alapárok mellett gondosan visszatemetett maradványokat találtunk. 4 Feltételezhetjük, hogy a templom építése előtti temető a X— XI. századi népességé volt s ebben az esetben egy — a kerámia tanúsága szerint — a XV. századig folyamatosan lakott kora Árpád-kori kis település nyomára bukkantunk. A leletanyagból való következtetések, valamint a területre vonatkozó okleveles adatok vizsgálata alapján annak eldöntésére vállalkoztunk, hogy azonosíthatjuk-e a települést valamelyik itt keresendő középkori faluval, s tudunk-e megnyugtató választ adni arra, hogy a XV. században miért szűnt meg a település folyamatossága. 133
