A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Módy György: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai

Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy csak a fellelt település módszeres feltárása — amit a mélyszántás egyszer s mindenkorra lehetetlenné tett — válaszolt volna olyan kérdésekre, mint a település feltehető kiterjedése, a házak száma és elrendeződése, a kultúrrétegek egymásra következése. így inkább a helyszíni megfigyelésekből való következtetésekre és a történeti adatok megfelelő vonatkoztatásaira voltunk utalva. XI—

XII. századi fenékbélyeges edénytöredék A feltárás Téglás község határában történt, így első kérdésünk az, hogy feltételezhetjük-e, hogy a kutatott kis település, mely északnyugatra 2,3 km-re esik a község mai belsőségétől, annak koraközépkori elődje volt-e vagy valamelyik másik, az okleveles anyag alapján erre a területre helyezett Árpád-kori faluval kell-e azonosítanunk, vagy egy olyan XII.—

XV. századi települést leltünk, amelyet ugyan említ okleveles adat, de eddig helyhez nem köthettük. Mielőtt megnyugtató választ kísérelnénk adni a fenti kérdésre, lássuk röviden, milyen volt itt a táj és a települési rendszer a korai középkorban. Balogh István módszertani szempontból úttörő, kitűnő tanulmányt szentelt Debrecen közel 1000 km

2 kiterjedésű történeti határán állott 35 középkori 134