A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - Mesterházi Károly: Az S-végű hajkarika elterjedése a Kárpát-medencében
nünk azt, hogy a Dunántúlon gyakrabban előforduló ékszer az S végű hajkarika, mint Szlovákiában. Most vizsgáljuk meg azt, hogy mikor jelenik meg az S végű hajkarika az Alföldön. A lelőhelyek adatait figyelembe véve azt látjuk, hogy szórványosan és nagyon kis számban mondhatunk alföldi S végű hajkarika előfordulásokat X. századinak. Még az I. István pénzeivel keltezett példányokat is korainak mondhatjuk e területen, Legáltalánosabb a XI. sz. közepétől való tömeges megjelenésük, s egészen a XI. sz. végéig olyan számbeli gazdagságban kerülnek elő, hogy a Kárpát-medence összes többi területéről együttvéve nem ismerünk annyi lelőhelyet, mint az Alföldről (108 viszonylag jól keltezhető lelőhely). Az Alföldön nem lehet már megfigyelni a tipológiai fejlődést az egyes temetőkön belül, de az egész területet figyelembe véve is azt mondhatjuk, hogy itt a különböző típusok nagyjából egy időben terjednek el. Egységesen a XI. sz. végén terjed el viszont az egész Kárpát-medencében a bordázott S végű karika. összefoglalóan tehát annyit mondhatunk, hogy a Kárpát-medence területén először Szlovákiában és kis fáziseltolódással a Dunántúlon jelenik meg az egyszerű S végű hajkarika, s legkésőbben az Alföldön. Hogy legkorábban a Felvidéken jelent meg ez az ékszer, azt az bizonyítja, hogy a fejlett, vastag, szélesre kalapált végű változatok korábban jelentek meg e területen. Ha pedig az egyszerűbb, korai példányok megjelenésében nem tudunk pontosabb keltezést megállapítani, illetve a két területen való megjelenés egy időben történt, viszont a fejlettebb típusok első megjelenése már biztosan erre a területre esik (Szlovákiára), akkor csak arra gondolhatunk, hogy az S végű haj karika Szlovákia felől érkezett a Dunántúlra, és onnan jutott el az Alföldre és a D-i területekre. Ez a fejlődési sor pedig arra mutat, hogy az S végű hajkarika nem a Kárpát-medencében alakult ki. Nem tartjuk ugyanis valószínűnek, hogy a Dunántúlon alakul ki ez az ékszer, és eljut Szlovákiába, ahol fejlődése gyorsabb, és innen kerül fejlettebb formában vissza a Dunántúlra. Mindezen adatok alapján úgy látjuk, hogy az S végű hajkarika szláv eredetű ékszer a Kárpát-medencében. Felvetődik tehát az a kérdés, vajon hol alakult ki az S végű hajkarika ? Az általunk ismert legkorábbi lelőhelyek Cseh- és Morvaországban vannak. Ezért úgy véljük,hogy a kérdés megválaszolása elsősorban a cseh és morva kutatók feladata, hiszen a lelőhelyek és leletkörülmények pontosabb ismeretét csak a helyi kutatás tudja megvalósítani. A magunk részéről csak néhány megfigyelést szeretnénk tenni. A régi szláv temetkezési szokásokat őrző temetőkben, melyek még a kereszténység elterjedése előtt keletkeztek, már találkoztunk S végű haj karikával. Ilyen többek között a Radetice-i temető 188 , ahol többszörös kőpakolásos szláv temetkezések voltak. Bár a sírokat a leletanyag alapján a IX. sz. második felére és a X sz. kezdetére keltezte H. Olmerova, azokat a magunk részéről későbbieknek tartjuk. A leletek között egyszerű és többszörös S végű hajkarikát, filigránnal és granulációval díszített szőlőfürtös függőt, veretes vödröt, hullámvonalas kerámiát, különböző gyöngyöket találunk. Mindenesetre ez a leletegyüttes korábbinak látszik mint a Kárpát-medencei lelőhelyek anyaga. Hasonló jellegűek a prágai vár ásatásai során előkerült leletek, 189 a zelenickei temető korai szakaszának emlékanyaga. 190 S végű hajkarikát halomsírból is ismerünk. Ilyeneket említ R. Turek Krtelyből 191 és Lékaf ova Lhota-ból. 192 Ezek az adatok arra mutatnak, hogy cseh területen már a X. sz. elején, de legkésőbb a X. sz. közepén ismerik és használják 104
