A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)
Ferenczi Imre: Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban
Még Bécsbe is elment az a Bocskai fejedelem, bevette Bécset is a hadseregivel. Mer jó ember vót, szerette a níp. Letelepítette a hajdúkat, telket adott nekijek. Ezír szerettík, meg szabad emberekké tette ükét. Ott Bécsbe adták neki a mírges dogot. Mírges figét adtak neki." 19 Ez az elbeszélés hiányosan adja elő a Micbán Simon gróf feleségéről szóló mondát. A rendelkezésre álló adatok alapján így foglalhatjuk össze a Micbán monda lényegét. Micbán felesége csodálatos módon hét fiú magzatot szül. Meggyőződése, hogy az ikreket szülő nő nem lehet becsületes, csak házasságtörő, ezért a gyanút elkerülendő a következőt cselekszi. Kiválaszt egyet a fiúk közül, a többit pedig titokban rotskáha. rakatj a, s elviteti egy öregasszonnyal, hogy veszejtse el őket. Az öregasszony véletlenül összetalálkozik a csatából hazatérő Micbánnal. A gróf addig faggatja dolga felől, hogy megvallja az igazságot. Most a gróf parancsol neki titoktartást, a hat gyermeket pedig felnevelteti. Majd a férfivá serdült fiúknak egyforma ruhát varrat, felviteti őket udvarába és leleplezi édesanyjukat. A grófné Micbán lábához borulva kegyelemért esedezik. Ettől a hét fiútól származott azután a Csapi, Botskai, Szörtei, Sás, Ráskai, Eszeni és Kövesdi nemzetség. A Bocskai-család nevéhez az erdélyi hagyomány azt is hozzáfűzi, hogy eleinte Rocskai volt a hat gyermeket rejtő rocska után. De a rocskát bocskának is mondják, így nyerte azután a család a Bocskai nevet. 20 A Micbán monda magyar és külföldi változatait Heller В. vetette egybe, aki rámutatott ősi hiedelmi alapjára. 21 A monda elterjedtségéből arra következtet, hogy egykor az európai népek is, mint az a természeti népek körében gyakori, megölték ikreiket. 22 Hasonló elbeszélő motívumot népmeséink is őriznek. 23 A mondafaj viszont akkor keletkezett, amikor a népérzés már föllázadt az ikergyilkosság ellen. Az adatok többségétől eltérően a magyarszentmártoni változat e népmondatípust Halház eredetének magyarázatára használja fel, 24 de tartalmilag nincs lényeges különbség. Egy másik adatközlő szerint ugyancsak Kismarja Bocskai születési helye. „Bocskai fejedelem itt született ebbe a várba. Itt van egy ezerholdas legelő, ezt a lakosságnak hagyta örök tulajdonába. Azé is vót addig, míg a betétszerkesztő a kössíg nevire nem írta. A vette el a lakosságtól és a kössíg nevire írták. Belenyugodtunk abba, hogy a kössígnek írták. Csak itt a legelőn szabadon legeltetett mindenki. Harminc krajcárt kellett fizetni mindenkinek. Egyenlően legeltetett mindenki. De kísőbben felemelték, hogy két forint lett a legelő. Ebből a pénzből vettek bikát, kanokat." 26 A történeti hitel kedvéért jegyezzük meg, hogy Bocskai István fejedelem ősei, a Micbán család tagjai valóban Kismarján éltek, s ott laktak Bocskai szülei is. Janó Ferenc (62 é.) középparaszt mondotta el a következőket: „A templom alatt valami kriptát emlegetnek. Abba tán Bocskainak a családja fekszik. Egy kisebb templom vót ott, az lett körülépítve. Csak mikor kísz lett a nagy templom, a kicsit belőle azután bontották el. Bocskai szabadalomlevelet adott a hajdúknak. Azt hiszem 67-be töröltík el. Akármerre mentek, vámot nem fizettek a marjaiak. Marjába külön ítilőbíró vót, külön akasztófa. Adott Bocskai valami aranyakat is a kössígnek, de bejövetelkor az Újlaki fiú kezin eltűnt." 26 Tévesen állítják ugyan, hogy maga a fejedelem is itt született, de ez nem csoda, mert mint K. Nagy S. írja a községről, „... e várost sokan még a történetírók közül is Bocskai fejedelem szülőhelyének tartják, holott e kitűnő fejedelem Kolozsvártt született..." 27 218
