A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)
Ötvös János: Hoffhalter Rafael debreceni nyomdász
nákról szól gazdagon illusztrálva, Johannes Schultpacher iniciáléival díszítve, Paul Weidner: Lóca praecipua fidei christianae collecta et explicata (Wien, 1562) piros-fekete nyomású címlappal. Nyomtatványai végén ott díszlik a már ismertetett nyomdász jele. Valóban gondos és ízléses munkája alapján elmondhatjuk, hogy 14821560 közti időben Hoff halter volt a leghíresebb bécsi nyomdász. Hoffhalter hírneve magaslatán állt mikor Huszár Gál és Bornemisza Péter személyében még közelebbi érintkezésbe került a magyarsággal. Huszár Gál óvári lelkész 1557-ben felkereste Hofíhaltert valószínűleg kettőd céllal: segítségével kapcsolatot akart teremtni a svájci reformációval — erre mutat В ullingerhez írt levele 21 , melyre a választ Hoffhalterhez kérte. Látogatása másik célja a nyomdászat megtanulása. A Bécsben tanuló Bornemisza Péter pedig nála jelentette meg Elektra című iskoladrámáját 22 ^ majd később naptárát 23 . Bármilyen gondosan leplezte is Hoff halter protestáns voltát (még a jezsuitáknak is dolgozott), felfedezték kétszínűséget s 1563-ban olyan hirtelen kellett menekülnie, hogy nyomdáját is hátrahagyva, némi kis felszereléssel mentette maga és családja életét. Ismeretlen hányódások után 1563-ban Debrecenben kötött ki. 2. Önkéntelenül vetődik fel a kérdés: miért éppen Debrecenbe jött, honnan hallotta hírét ennek a városnak? Sajnos e kérdésekre biztos feleletet adni nem tudunk. Annyi bizonyos, hogy Huszár Gál keze benne van. Lehetséges, hogy a bujdosó Hoff halter figyelmét ő irányította Debrecenre, a szabadság városára, az sem kizárt, hogy Huszár Gál hívta fel a város figyelmét Hoffhalter személyére 24 . A debreceni nyomda Huszár Gál utáni termékei közül, Hoffhalterrel kapcsolatban, Török Mihály egyik nyomtatványa — Méliusz: Magyar prédikációk (Debrecen, 1563) című műve 25 — érdekel közelebbről. A könyv piros-fekete nyomású címlapján egy csinos fametszet látható: a 78 x 15 mm nagyságú metszet egy renaissance kapuépítményt ábrázol, középen angyalok által tartott ovális medalionban „Isten báránya" látható „Mint a baran. Meg. Nemül, a Nirü. elöt. Es. LIIL" felirattal. Ez a metszet Debrecenben készült s felmerül a kérdés: vajon ki metszette? Ez a dísz később Hoffhalternél is előfordul. A hasonlóság a díszek közt igen nagy. Méliusz említett műve ajánlólevelét egy 30 mm nagyságú A iniciálé (Kain megöli Ábelt) vezeti be. Ez a díszes iniciálé Huszár Gálnál nem fordul elő soha, viszont Hoffhalter nyomtatványaiban gyakran a sorozat más tagjaival (pl. B, D, F, G, H, I, N, T.) együtt. Az említett érvek alapján azt kell mondanunk, hogy Hoff halter már 1563-ban Debrecenben volt 27 — ő metszette fába a város címeréből csinált nyomdász jelt, Török Mihálynak ő adta kölcsön elmenekített készletéből az említett A iniciálét. A betegeskedő Török Mihály mellett dolgozhatott Hoffhalter. Első önálló debreceni nyomtatványa Méliusz: Az két Sámuel könyvének és az két Királyi könyveknek... igazán való fordítása magyar nyelven... című müve 27 — előszava 1565 január 22- én kelt s így már 1564-ben dolgoznia kellett rajta. Az 1564-es esztendő megpróbáltatásokkal volt telítve — szeptemberben a város nagyrésze leégett, majd Székely Antal, egy kóborló szabad41
