A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)
Ötvös János: Hoffhalter Rafael debreceni nyomdász
csapat vezére, a megmaradt várost teljesen kirabolta. Ilyen körülmények között is serényen dolgozott Hoffhalter. A mű kiállítási formája újdonság a debreceni nyomda történetében. Címlapja piros-fekete nyomású s diszül egy 40 x 45 mm nagyságú ovális fametszetet látunk rajta. Az ovális alakú pecsét körirata ugyan az, mint Török Mihály pecsétjén. Antikva típusai Huszár Gál újraöntött készletéből valók. A szöveget művészi iniciálék díszítik. Iniciáléi három sorozatból valók — az első sorozat a már említett bibliai jeleneteket ábrázoló sorozat, a második (24 mm magas) a haláltánc jeleneteit ábrázolja (A, E, F, G, H.), a harmadik sorozat (31 mm magas) fekete alapon virágos váza díszű. Sámuel könyve elején egy 48 mm magas V (Dávid és Góliát küzdelme), a második könyv elején (65. fol.) pedig egy 50 mm magas L iniciálé áll. Az igényes Hoffhaltert nem elégítette ki a nyomda eddigi betűkészlete s ezért vagy б maga készített, vagy szerzett valahonnan új készletet. Második és egyben utolsó debreceni nyomtatványát — Werbőczi: Magyar decretum 28 (Debrecen, 1565) Veres Balázs fordításában — már ezzel a típussal nyomtatta. János Zsigmond erdélyi fejedelemhez intézett ajánlólevele augusztus 21-én kelt. Sámuel könyve és a Magyar decretum nyomtatása közt pontosan 7 hónap telt el — az idő túlnyomó része az új típus elkészítéséhez, vagy beszerzéséhez kellett, a tulajdonképpeni nyomtatáshoz kevés ideje lehetett, amit az 5a levelén olvasható hibajegyzékben maga is beismer: sietni kellett a háborús nyugtalanságok miatt. Az ajánlósorokból azt is megtudjuk, hogy a fordítás Némety Ferenc támogatásával készült, aki 1565 február 2-án hősi halált halt Tokaj várában. Valószínű, hogy Hoffhalter metszette fába a könyv renaissance hatású címlapját, az ítélkezés pallosát és az igazság mérlegét tartó szimbolikus nőalakokkal. A címlap szépségét fokozza a piros és fekete színben váltakozó nyomás is. A címlapról meg kell még jegyeznünk, hogy hasonlít Singriner által 1561-ben Bécsben nyomtatott Werbőczi kiadáshoz. Ezt a müvet ismerhette Hoffhalter s most ő is kinyomtatta Werbőczit és a címlapot emlékezetből készítette el. A címlap után következik János Zsigmond és Némety Ferenc, a könyv végén pedig a saját címere ugyancsak díszes keretben. Az ismertetett két művel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy igen szép nyomtatványok, ilyen szép munka eddig nem került ki a debreceni nyomdából. Hoffhalter debreceni tartózkodásának irodalmi nyoma is van. Kulini Nagy Benő Debrecen irodalomtörténetét áttekintve Hoffhaltert tartja a legelső debreceni nyomdásznak. 29 Tévesen így vélekedik Szűcs István is 80 . 3. A Magyar decretum megjelenése után Hoff halter hamarosan átköltözött nyomdájával Nagyváradra. Ennek okát Gulyás Pál igen helyesen abban keresi, hogy Hoffhalter megismerkedett az unitárizmussal, elhagyta kedvéért a kálvini irányt és mivel félt a felfedezéstől, az erőskezű Méliusztól, idejében menekült Debrecenből 31 . Nagyváradról hamarosan átköltözött Gyulafehérvárra, valószínűleg János Zsigmond hívására. Hoff halter itt teljesen az unitárizmus szolgálatába állította nyomdáját. Gyulafehérvári működése vizsgálatunk terüle42
