A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Ötvös János: Hoffhalter Rafael debreceni nyomdász

tén kívül esik, azonban két eseménnyel mégis foglalkoznunk kell, az arnugyis szegényes Hoffhalter életrajz bővítése miatt. Erdély reformációja alkalmával először a szászok végeztek 1544-től missziói munkát a románok közt, majd 1562-től a reformátusok. A misszió munka következtében nyomdát alapítnak a románok számára s román nyelvű egyházi műveket nyomtatnak

32

. Hoffhalter, mint vérbeli nyomdász, ebben a segítő munkában szintén résztvett — állítólag az evangéliom román nyelvű kinyomtatásához fogott, de közbejött halála és a János Zsigmond halála utáni zavaros állapotok miatt csak 1579-ben jelent meg Gyulafehérváron Lőrinc diák nyomtatásában

33

. Az életrajzírók szerint Hoff halter 1568 elején hirtelen meghalt. Hirteleni halála oka erőszak volt

34

. Az unitárizmust szolgáló Hoff halter Dávid Ferenc: De falsa et vera unius Dei Patris, Filii et Spiritus Sancti congnitione... (Gyulafehérvár, 1567) című művéhez

35 általa készített, a Szent háromságot gúnyoló képei miatt a reformátusok igen megharagudtak rá s 1568 márciusában megölték

36

. I. Rákóczi György 1638-ban összeszedette e mű minden példányát s kitépette belőlük Hoffhalter bántó képeit. Hoffhalter tipikus XVI. századi, közelebbről reformációkorabeli alak. Nyughatatlan lelke végig vezeti a reformáció lutheri és kálvini irányán s végül az unitárizmusnál állapodik meg. Ezek a változások nála nem érdekből, hanem mély meggyőződésből fakadtak. Mint lengyel származású, teljesen magyarrá lett, fia már a magyar nyelv szépségéért és használhatóságáért harcol a latin mellett. Bennünket elsősorban az érdekel, hogy az első debreceni nyomdászművész ő volt. JEGYZETEK 1 Denis, M.: Wiens Buchdrucker—Geschichte bis 1560. I. В. Wien, 1782. XIV—XVI. Ь, Mayer, A.: Wiens Buchdrucker—Geschichte. Wien, 1883—1887. I. B. 86—93 L, Balogh F.: Az irodalom és könyvnyomtatás kezdete Debrecenben {Szabad Egyház. 1895. 73—76.1.), Naményi L.: A nagyváradi nyomdászat története. (Magyar Könyvszemle. 1901. 170—182. 1.), Csűrös F.: A debreceni városi nyomda története. Debrecen, 1911. 41—48. 1., Ptasnik, J.: Cracovia impressorum XV. et XVI. saeculorum. Leopoldi, 1922. 175—176. 1., Nóvák L.: A nyomdászat története. (Grafikai Művészetek Könyvtára. 8. k.) Bp., 1927. 67—69. 1., Wojciechowska, M.: Z dziejów ksiazki w Poznaniu w XVI. wieku. (A könyv története Poznanban a XVI. században). Poznan, 1927. 65. 1., Gulyás P.: Der Wiener Buchdrucker Bafael Hoffhalter und sein Sohn in Ungarn. (Sonderabzug aus dem Gutenberg—

Jahrbuch. 1930.) U. a.: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. Bp., 1931. 131—150.1., Novak L.: Nyomdászatunk 500 esztendeje. Bp., 1940., Kertész A.: A nyomtatott betű története és útja Magyarországon. Bp., 1941., Fitz J.: A vándornyomdák. (Magyarságtudomány. 1943. 13—35. 1.), Soltész, E.: Die Holzschneider— —Tätigkeit Hoffhalters in Ungarn. (Gutenberg—Jahrbuch. 1957. 247—253. 1.), Fitz J.—Kéki В.: A magyar könyv története. I. k. Bp., 1959. Soltész Zné.: A magyarországi könyvdíszítés a XVI. században. Bp., 1961. 82—87. 1. 2 Csűrös F.: I. m. 31—33. 1., Erdős K.: Méliusz világító lámpásának sugarai. Debrecen, 1922. 27. 1. 8 Consul. Posn. 1546—1562. Literae missiles f. 72. 4 A grzywien lengyel pénzegység — eredetileg súlyegység volt. 6 Advoc. Posn. 1542—1546. f. 24. 43