A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Ferenczi Imre: Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban

Csak lovat, szekeret kírt, egyszóval fuvart. A bíró öszvér fogatot rendelt neki. Egyik erre rántotta a szekeret, a másik arra. A hídon majd lemaradt a generális. Nemesi levele vót minden embernek. Még a 80-as évek elejin érvényes vót a nemeslevél, de én mán nem értem. Azt mind Bocskai adta a hajdúinak. Bocskaira büszkék is vagyunk, mert az megjutalmazta, aki ü mellette jól állt. Nem sajnált semmit. A marjaiak az ű hajdúi vótak. Nyócvan gazdának osztott ki telket. Bocskai nőtlen ember vót. Nem vót felesíge. Azon munkálkodott, hogy annak a polgárembernek is, aki munkás, meglegyen a rendes megilhetíse."

32 Ezek után a nagykereki várról szólókat vesszük sorra, s itt részben a kismarjai elbeszélésekhez is kapcsolódik gondolatmenetünk. Hunyady L\ leírása szerint ez a vár jellegzetes alföldi, ún. sárvár volt, amelynek környékét a Kiskörös és a Berettyó egyik ágának vizével árasztották el. A várból a Kiskörös árka alatt alagút vezetett ki a nádasok közé.

33 Történelmi jelentőségű hely, mert e vár körül verték meg a hajdúk Belgiojoso császári generális túlerőben levő csapatait 1604-ben.

34 Az alábbi csoportban külön szólunk e küzdelem emlékeiről, itt a várhoz fűződő hiedelmek közül mutatunk be néhányat. „Ezt még anyósomtul hallottam, hogy a Bocskai várba fehérlányok kísértenek. Ez a Gombos Sándor mondta, hogy egy Grósz nevű ember lakott ott és őriztette a várat az öreg Veres Mihállyal, mert attól félt, hogy jönnek a fehérlányok."

35 Nyeste Imre (64 é.) ezeket mondotta el a Bocskai várban megjelenő kísértetekről: „Az apám bejárt a Bocskai várba és mondta, fehérjányok vannak ott. Es apám emlegette, hogy éjjel 12 órakor jöttek ki mindig. Most osztán ezek a fiatalok nem is hiszik, csak ijesztgetik egymást, azt mondják, hogy babona. Ügy hallottam az apámtul, hogy az kísértet vót. Tiszta időbe nem jelent meg, csak setítbe. Csak azt hallottam, hogy onnan kijártak ífélbe, fehír ruhába. Egyik 90 éves ember azt mondta, hogy mikor háború vót, odabúkáltak a nípek, de fíltek minden iccaka."

36 Egy másik adatközlő megpróbálja magyarázni a szóban forgó hiedelem eredetét. „Hát a fejérlányok meséje onnan van, hogy Báthory Anna ott táncolt Bethlen Gábor előtt fejír ruhába. Osztán Báthory Anna magát boszorkánynak vallotta. Azután így terjedt el, hogy fejírjányok táncolnak a Bocskai várba. Ez a Báthory Anna kikapós vót. '

37 3. Bocskai szabadságharcának emlékei: Bocskai István a hajdúkkal indította meg harcát az akkori legnagyobb európai hatalom, a német császár ellen. Első sikereit a hajdúkkal vívta s a hajdúság vitte továbbra is előre zászlaját az ausztriai határokig. A harc folyamán már 20 000, sőt végül 30 000 katona küzdött seregében.

38 Mint a történetírás, a nép is megörökítette történeteiben e harcok emlékeit, természetesen egészen másképpen. A „Hergotf'-dülő (Nagykereki): Gáspár Istvánné, nagykereki adatközlő elbeszélésével nyitjuk meg az emlékezés sorát. „Az ipamtul hallottam, hogy vót az, mikor Bocskai itt megverte az osztrákokat. A bihari hegyen megvan a pajta. Ördögpajta. Csak mikor felment a hegyre, ott hallotta meg, hogy eldördült az ágyú. 220