A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Ferenczi Imre: Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban

Nem tudom, jól hallottam-i vagy nem, gondolta. De a másik dördülés is hallott. Akkor Bocskai a bihari földvárbul az alagúton keresztül küldött egy lovasvitézt Kerekibe, hogy most mán két hétig tartsák a várat. Akkor elment Bocskai Erdejbe sereget gyűjteni. Akkor küldte a másik lovast Biharbul Kerekibe a feleségihez, hogy most mán támadhat. És ü kívülről támadott, a felesége meg belülről. Így osztán legyőzték az osztrákokat. A zomlini határba győzték le, ott beleszorították a laposba. Oszt az osztrákok kiabálták, hogy Her Gott! Her Gottl Ügy is híjják azt a helyet, hogy Hergott-tér, mert ott ütköztek össze az osztrákok meg Bocskai katonái. De ezután a káptalani papok Hergócsnak híjták, hogy oszt jött az osztrák uralom. Nem merték tovább Hergottnak mondani. Ennek a Papszász családnak nagyon szép könyvtára vót. A Kollégiumnak adományozta. Abba vót Bocskairól szóló könyv is. Vérbe fürdött ez a Báthory Anna. Marjába is vót egy fődvár. Álmosdnál is vót egy fődvár. Bocskai ott tette osztán teljesen tönkre az osztrákokat."

39 Másik feljegyzés Bocskai csatáiról. „Ezerhatszáz nem tudom már hányadik évbe, csak ottan körül vót ez a dolog. Mert az akkori osztrák császár ostrom alá vette a várat. De Bocskai úgy vasaltatta a lovat, hogy fordítva verette a lovára a patkót, oszt Bocskaiék előbb Biharnak mentek, oszt visszajöttek. így a császáriak azt hitték, hogy elmentek, elmenekültek, mert azt mutatta a nyom, de azután vissza is jöttek. Mert akkor nem így vót, mint most. Kevés ház vót, meg körülfolyta a várat a Kerezs, meg a káptalan-birtoknál is egy ér. Azt Hergottnak híjták. Igen, mert a nímetek belevergődtek a lápba, oszt nem tudtak kivergődni, belevesztek. Ott jajgattak, hogy Hergott! Hergottl Ma is így híjják ezt a helyet. Mikor visszajöttek Bocskaiék, megverték a nímeteket. De osztán kibékültek. Muszáj vót vele kibékülni a nímet császárnak, mer megverte Bocskai."

40 Hasonlóan magyarázzák e határnév keletkezését mások is. „A Hergott, a Hergőcsér, ez Kismarjátul jött lefele. Ott a császáriak belefúltak a mocsárba. Meg ott kaptak ki csúnyán. Régen több község feküdt Kerekinek a határán."

41 Pesty Frigyes Helységnévtárában a következők olvashatók róla: „Van egy tó a nagykereki határ szélin Bors községhez kebelezett Zomlin puszta közelében ezen hajdan ingovány láp most kiszáradt tó Hergotz nevet visel, erről az mondatik, hogy magyarított nevét onnét vette: midőn Bocskai a' németeket megverve Bors községe felé kergette volna, azon vizes lapályos helyen, melly mint mondák a' kereki határ szélén esik, — a német csapatok egy része a' lápba sülyedezvén kiabálták: Her Gott"

42 Szendrey Zs. egyik mondaközlésében a 22. számú történet szól erről az eseményről. „Hergoc. (Nagykereki, Bihar m.) Hogy miért hívják azt a kiszáradt tóféneket Hergocnak? Hát mert valamikor nagy víz volt ott, oszt mikor Bocskai a németekkel megütközött, a hajdúk a nádasba meg a tóba szorították az istenadtákat. Nem is eresztettek ki onnan egyetlenegyet sem, pedig annyi volt a német, hogy egész délután nem lehetett egyebet hallani a nád közül, csak hogy 'hergoc, hergoc!' "

43 Hunyady F. könyvében ezeket jegyzi meg erről az emlékezetes helyről. „A kereki határban levő Hergotz-dülő a hagyomány szerint onnan vette nevét, hogy a menekülés közben a mocsárba fulladó németek Herr Gott-ot kiabáltak, valószínűbb azonban az, hogy az 1800 körül itt élt birtokosról, Hergetz-ről nevezték el."

44 221