A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Menyhárt József: Emlékezés Toroczkai Oszvaldra

Toroczkai Oszvald alakjának felvillantása csak úgy lehet teljesebb, ha róla mint grafikusról és iparművészről is megemlékezünk. Képzeleterő, ötletgazdagság, anyagismeret és szeretet jellemezték ezen a területen is. A modern debreceni könyvjegy- (ex libris) művészet — amely az 1930-as években virágzott ki teljesen — elindítója Toroczkai tanártársa, a későbbi neves gyűjtő és grafikabarát Nagy József. Az ő megbízása alapján rajzolta 1908-ban Toroczkai a modern könyv jegyművészet első két darabját, az elsőt tollrajzban, a másodikat ,,sűrű vízfestékkel". Bár később készít még pár darab exlibrist — saját és családtagjai részére többszínű linóleummetszetben, megbízásokra rézkarckivitelűeket, Debrecen város közművelődési könyvtára részére tollrajzokban — de különben igen jelentős grafikai munkásságában csak igen alárendelt szerepet játszanak az exlibrisek. A debreceni Művészház grafikai műhelyében készíti Toroczkai a grafika teljes nyelvén beszélő hidegtű és maratott rézkarcait. — „Rajzuk olykor impresszionisztikus, stilizált, kompozíciójuk harmonikus, hangulatuk meleg, kedves, a fényözönben a kcntúrck elmosódnak s festői lágyságban olvadnak fel a formák. Bájosak a népéletből vett motívumai és alakjai (pásztor fiú, pásztor leány, almaszedő lányka), megkapó a nagy fák alatt fürdő nők többször feldolgozott témájának lapjain a fényhatások csillogása" — írja róla méltatója Soó Rezső egyetemi tanár. Toroczkai Oszvald elismert és keresett mestere volt az alkalmi és üzleti grafikának is. Ötletgazdasága révrén ezen a területen is érvényesül. Ő készíti remekbe a Város által adott díszpolgári okleveleket és az ő kezdeményezése alapján készítetnek vele egyes intézmények alkalmi okleveleket. Az 1925-ös évről valók a Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara részére cinkográfiai kivitelezés alá figurálisán és gazdag díszítő motívumokkal megrajzolt két elismerő oklevele és rézkarc kivitelezésű díszoklevele. Ugyancsak 1925-ben rajzolja meg a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kitüntető oklevelének tervét. — Az üzleti grafikában is ötletes; így többekközött évtizedekig az általa — színes kivitelezésben — megrajzolt címkével volt forgalomban a debreceni hőforrás szénsavas palackozott vize. — Itt kell megemlíteni, hogy a Toroczkai rajzolta terv nyerte a Debreceni Hét (1934) plakátpályázatának első díját. Toroczkai Oszvaldot mint iparművészt is igen gazdag fantázia, teljes anyagismeret és az anyag lényegében való gondolkozás jellemezték. Az iparművészet — főleg az alkalmazott iparművészet — területén nem lehetett úgy rábízni feladatot, hogy azt ne a legnagyobb lelkiismerettel, szeretettel és műves gondossággal vitelezze ki. A legkülönbözőbb területeken kapott megbízásokat. A köztemető krematóriumának egyik ravatalozó termébe freskókat tervez és az árkádok alatt gazdagraj zú sgraf titokkal díszíti a falfelületeket. — A Kollégium 400 éves fennállásának ünnepségeire (1938) az ősi épület lépcsőházának második emeletén a Hatvani professzor emlékét idéző színesablakot tervez, amelyen Hatvanit tógás diákjai közt, egyik kísérleti gépével ábrázolja. (A kivitelező Palka József fővárosi műhelye.) Mint bútor- és belsőtértervező is közismert volt Toroczkai Oszvald. Megbízásokra a faanyag szépségében gondolkozva, a funkciót teljesen szolgálva, készítési menetét a kivitelező asztalos és fafaragó iparosnál állandóan, lelkiismeretesen ellenőrizve tervezi és vitelezi ki bútorait. Az 1930-as években ő tervezi az Anyakönyvi Hivatal szertartástermének nemesen magya173