A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez

•eredeti kisgrafikai lapjai ekkor még a tízes szám körül vannak. — A fia­tal Várkonyi Károly ekkoriban lendül bele a fametszetbe és már 26 a fametszetű kisgrafikáinak száma. Ő főleg — Nagy Sándor János, Berki Irma, Petry Béla kizárólag — klisé alá készít tusrajzokat. — Szoboszlai Mata János — a költő és filozófus — „a dilettáns kísérletezésből már messze kiemelkedett" és az 1934—37-es évben már 68 fa- és linóleum­metszetü kisgrafikát készített. 1935-ben jelent meg: Húsz fametszetű könyvjegy a Magyar Parnaszusról, a Debreceni Officina (Békés István) kiadásában. — Selmeczi (Skonda) Károly nagy termékenységű amatőr fametsző, akinek 50 fametszetű exlibrisét Réthy István adta ki, Békés István előszavával. Amatőr szinten munkálkodott Erdei István és Nagy István. Ez utóbbinak 25 linóleummetszete jelent meg „Falusiak" címmel, Reisinger Jenő kiadásában, Kodolányi János előszavával 1936-ban. Az 1937-es számbavevés természetesen nem jelenti a kisgrafika műve­lésének lezárását. A következő években egyre szaporodnak a debreceni művészek és amatőrök által az eredeti grafikai eljárásokkal készült könyv­jegyek és alkalmi grafikák, és számuk lassan az ezer felé emelkedik. * Igen jelentős eseménye volt a debreceni grafikai életnek az 1945. év december 18—23. között a Déri Múzeum két kiállítási termében megrende­zett „Nemzetközi Exlibris és Debreceni Grafikai Kiállítás". „Ezen bemu­tatkozó kiállításnak célja, hogy Debrecen és a Tiszántúl közönsége előtt egyrészt a debreceni grafikai művészet fejlettségét bemutassuk, másrészt a grafika (különösen a exlibris és alkalmi grafika) gyűjtés értékét és hazai színvonalát dokumentáljuk...", írja a katalógus előszavában a kiállítás rendező bizottságának elnöke, dr. Soó Rezső professzor. — Az egyik teremben a debreceni művészek gazdag anyaga volt kiállítva, főleg eredeti grafikák: fa- és linóleummetszetek, rézkarcok, hidegtűk, vernismouk, aqua­tinták, de voltak szén-, ceruza- és tusrajzok is. A kiállítás 12 művésze 104 grafikai lapot állított ki. Kiállított: Bánszki Tamás, Berki Irma, Meny­hárt József, Nagy Ferenc, Nagy István, D. Oláh István, Petri Béla, G. Szabó Kálmán, Vadász Endre, ifjú Kovács János, Toroczkai Oszvald. Jellemző a debreceni élénk grafikai élet sodró erejére, hogy Félegyházi László (1907—) a kiváló festő is kedvet kap a grafikához és ő is szerepel a kiállításon egy erőteljes folthatású fametszettel: „Munkáslányok" címmel. — A másik teremben a kisgrafikai anyag volt kiállítva, nemcsak debreceni és hazai, hanem osztrák és német művészektől és gyűjtőktől is. A rendezőbizottságnak 51 résztvevő 4500 lapnyi beküldött anyagából kellett a kiállítást összeállítania. Ez a kiállítási anyag gazdagon illuszt­rálta azt a tényt, hogy a kisgrafikai művészet fellendülése világviszony­latú. A gyűjtők anyagában nemcsak európai, hanem tengeren túli világ­részek művészeinek lapjai is szerepeltek. A kiállítás jelentőségét azonban mégis elsősorban az húzza alá, hogy ez volt az első seregszemléje az élő és virágzó debreceni grafikai művészetnek. * A virágzó debreceni grafikai művészet indította Soó Rezső profesz­szort — a grafika lelkes hívét —, hogy megírja „A mai debreceni gra­fika" című tanulmányát, amely gazdag melléklettel a Debreceni Szemle 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom