A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez

a Debrecenben megjelent „Énekes könyv" címlapját metszette. Ez az első ismert debreceni rézmetszetű lap. 1788-ból igen jelentős a Kabai Mihály által a debreceni asztalos céh számára rézbe metszett szabaduló levél, mert Debrecen város akkori látképével díszítette. Korszakalkotó az 1797-ik év, amikor a Kollégium, illetve a Református Egyházkerület kimondja, hogy minden tudományt magyarul kell tanítani. A tanároké által írt magyar nyelvű tankönyvekhez tanítási segédeszközök előállítására megalakul a kollégiumi diákokból a rézmetszők társasága. A társaság vezetője Erőss Gábor togátus diák, felügyelő és irányító pedig Budai Ézsaiás tanár. A társaságban megosztott munka folyt. Voltak rajzolók, akik a metszők keze alá rajzoltak, voltak akik a levonatokat — nyomatokat készítették és voltak, akik színezték. Egymás után jelennek meg a nagy fontosságú iskolai atlaszok, a természetrajzi és rajzolási oktatáshoz szükséges sorozatok. De a kollégiumi oktatásban lendületet vett reális törekvések felett, amelyek az iskolai oktatást közelebb akarták hozni az élethez és annak szükségleteihez, rövidesen újból győzedelmeskedett az a konzervativizmus, amely a magyarnyelvűség eltörlésével együtt a fizikát és az egyetemes történetet is kihagyta a tantárgyak közül. Ilyen körülmények között a rézmetszők társasága csak 1812-ig állhatott fenn. A rézmetsző társaság alapítói a diákok közül követőkre nem találtak és a rézmetszés művészetét a Kollégium kebelén belül működő rajztanárok vették át és vitték tovább. Legjelentősebb ezek között Beregszászi Pál (1790 — 1865), aki mérnöknek készült Pesten és Bécsben. Pesti tartózkodása alatt Karács Ferencnél tanulja a rézmetszést és atlasza lapjait annak felügyelete alatt metszette 1825—30. között. Az ő gazdag munkálkodása zárja le a debreceni rézmetszés történetét. Ő tervezte és metszette rézbe Csokonai síremlékét. Ennek a kornak alkalmazott grafikái mellett alig ismerünk kötetlen, szabad lapokat. Meg kell említenünk, hogy Erőss Jánosnak (Erőss Gábor rokonának), rajza után készült Friedrich Johnnak —, a neves bécsi rézmetszőnek — Csokonait ábrázoló szép lapja. (A metszet alapján készíti Ferenczy István az 1810-es évek végén — Rómában — Csokonai mellszobrát). Bár nem sokszorosított grafika, de mivel feltételezhetően rézmetszetű kivitelezés alá készült, ugyancsak meg kell említenünk Kiss Sámuel (1780 — 1819) Debrecen 1815-i látképét ábrázoló kiváló tollrajzát. * A debreceni rézmetsző diákok és tanárok lelkes munkáját a fellendülő nyomdaipar veszi át. A XIX. század közepéről találkozunk olyan céh szabadulólevelekkel, amelyeknek nyomtatott szövegét rézmetszetű díszes ornamentális és virágfüzéres keret fogja körül, felső felében városképpel. Ezek metszői azonban ismeretlenek. A nyomdák számára a nyomdadíszeket rajzoló és véső művészek és mesterek többnyire névtelenül végzik megbízásos munkájukat. A század vége felé a cinkográfiai kivitelezésű, dús keretrajzú és városkép-díszű céhlevelek rajzolói szintén ismeretlenek, csak a nyomda jelzései vannak rajtuk (Werfer J., Kutasi I.). A város nyomdája mellett kisebb nyomdák létesülnek, amelyek litográfiái üzemeikben szép számmal készítenek kőnyomatos lapokat. Jelentős ezen a téren a Kutasi Imre „könyv- és kőnyomdai műintézete"; ennek keretén 158