A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957 (Debrecen, 1958)

Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez

belül tervez és rajzol kőre Kleinfeiler Károly, aki később önálló nyomdát is létesít. Kleinfeller azonban inkább mesterember, mint művész, mert rajzaiban sok az arány- és perspektívái hiba. Elsősorban a helyi igények kielégítését szolgálja kitüntető- és díszoklevelek rajzolásával, amelyeket a fellendülő kézműves- és gépesített ipar kiállításai igényelnek. A kőrajznak ebben az időszakában nem ismerünk nevesebb debreceni művészt. A város litográfiái üzemeiből kerülnek ugyan ki kiváló lapok is, de ezek rajzolói országos nevű fővárosi művészek: Barabás, Marastoni, Sterio. A század elején a később kibontakozó gazdag grafikai művészetnek még csak a jelentkezéseit láthatjuk. Az 1910. körül rövid ideig működő KleinfeileT^féle nyomda litögráfiaf üzemével van ugyan némi kapcsolatuk a debreceni művészeknek, rajztanároknak. Azonban a sokszorosító műhely nem élt meg Debrecenben, a rajzok utáni kliséket Pesten kellett elkészíteni. Mivel a jelen tanulmányban a rajzművészettel és így közvetve a klisé sokszorosítás alá való rajzolással nem akarunk foglalkozni, ezért főleg az eredeti grafikai művészet jelentkezésére, majd gazdag kivirágzására fordítjuk figyelmünket. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a Debrécében megújuló grafikai művészetet a kisgrafika szeretete indította útjára. Egy lelkes, művészetet szerető középiskolai tanár, Nagy József az, aki 1908-ban megbízást ad Toroczkai Oszvald festőművésznek cinkográfiai kivitelezés alá két könyvjegy (exlibris) megrajzolására. Ez és hasonló kezdő lépések indítják útjára Debrecenben a kisgrafika művészetét és közvetve ezek adnak impulzust a kötetlen — szabad grafikai művészet kibontakozásához. Toroczkai már készít ezekben az években saját nevére, egy pár egy- és többszínű linóleummetszetű könyvjegyet, amelyek még bizonyos szecesszió stílusbeli jegyeket viselnek. Nagy József 1910-ben Dienes János (1884-) festőművésszel 4 kőrajzos könyvjegyet rajzoltat, amelyeket Kleinfeller Károly debreceni kőnyomdásszal sokszorosíttat. Dienes kiválóan rajzolt kőre. Ennek bizonysága, hogy a „Művészet" 1910. és 1915. évi számaiban (a 149, illetve 112. oldalon) közölték egy-egy nagyszerű, tónusokban igen gazdag — Kalapos nőt ábrázoló — kőrajzát. — A Nagy József megbízása alapján készült négy Dienes-, két Király Jenő- és két Haranghy Jenő-féle exlibriseken kívül több könyvjegy nem készült kőnyomással Debrecenben. Arról, hogy szabad grafikai lapot kőrajzban nyomott-e a Kleinfellernyomda debreceni művésztől, nincs tudomásunk. A grafikai művészettel az első világháború előtt nem is igen foglalkoztak a debreceni művészek. Tevékenységüket inkább a képzőművészeti élet szervezése körül fejtették ki. Igyekeztek együtt működni az1901-ben megalakult debreceni Műpártolók Egyesületében, kiállításokon propagálni a város szépet szerető közönsége felé a képzőművészet ügyét. Főleg Bakoss Tibor (1868-1950), Bosznay István (1868-), Pálfy József (1864 — 1936) és Toroczkai Oszvald tevékenykedtek. 1902-től rendszeres kiállításokat szerveznek ,fóvárosi művészek bevonásával. 1911-ben már teljesen helyi művészek részvételével rendeznek kiállítást, fiatal erők bevonásával. Az egyesület működését főleg a Város által nyújtott rendszere159