A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Kiss Sándor dr.: Egy egyetlen példányban fennmaradt debreceni nyomtatvány

zójú szó, régi kifejezés. Egyik helyen ezt olvassuk : „hakar honnan gyüllyön is" A „gyüllyön" szót egyes vidéken ma is használja népünk. A szövegben többször előforduló „hálaadatlan" a háládatlan szó eredetére vezet bennünket. A beszédet „írta és mondotta Hodászi Lukács," amint Sándor István könyvében említi.

2 Hodászi Lukács életéről Tóth Ferencnek a ,,túl a tiszai" református püspökökről szóló munkájában találunk egy rövid leírást, amelybe egy-két téves adat is belekerült. Szétszórt, szűkszavú forrásokból kell összeállítanunk Hodászi életrajzát. 1560 körül született, a pontos idejét nem tudjuk. Debreceni Tánczos János debreceni református lelkipásztor a Hodászi temetésére írt versében azt mondja :,,A hodászi földnek egyetlen dicsősége." A későbbi források mind nagyváradi származásúnak állítják. Nagyváradon tanult. Szülei szegény jobbágyok, hogyan is tudták volna gyermeküket azokban a nehéz időkben a lakhelyüktől elég távol eső Nagyváradra küldeni, de miért is küldték volna oda, ha a debreceni oskola közelebb van hozzájuk. Ennek ellenére Tánczos János adatát kell elfogadnunk, mert egykorú s hogy mégis miért Nagyváradra ment tanulni, annak egyszerű magyarázata van : Báthory István taníttatta, s hozzá közelebb állott Nagyvárad, mert ott ő volt az úr. A kiváló tehetségű Hodászi Lukácsot, mikor befejezte tanulmányait Nagyváradon, nagy pártfogója, Báthory István külföldi egyetemre küldte. Először a wittenbergi egyetemre ment s itt több évet eltöltött. 1582. április 1 1-én a wittenbergi magyar tanulók széniorává lett. Hodászi a harmincegyedik wittenbergi magyar szenior. Harmincegyedik... Hány magyar ifjú kereshette fel csak néhány évtized alatt, csak ezt az egy külföldi egyetemet is. - Innen Heidelbergbe megy tanulmányait folytatni s itt is hosszabb ideig, évekig tartózkodik. Heidelbergben egy életre szóló barátság szövődik közte és Pareus Dávid az egyetem európai hírű tanára között. Sem az idő, sem a távolság nem tépte szét később sem ezt a barátságot. Nagy pártfogója segítségével öt esztendőt töltött külföldi egyetemeken. 1585-ben visszatért hazájába, hogy elfoglalja az ecsedi papságot és egyben Báthory István udvari papja lett, aki nagyon megkedvelte a sok tapasztalattal és tudással meggazdagodott Lukács papot. Nemcsak Báthory István országbíró rokonszenvét nyeri meg, hanem a Közép-Szolnoki egyházmegye lelkészeit is, akik esperesükké választják. Az egyházszervezésben és kormányzásban kitűnt Hodászi! nemsokára Debrecen hívja meg lelkészének és esperesének. Debrecenbe jövetelének pontos idejét nem tudjuk, de 1596-ban már itt találjuk. Az 1597. évi I asnádi közzsinaton mint debreceni lelkész és esperes vesz részt, amely zsinaton még előjön a régi és új kalendárium ügye. Ugyanezen a közzsinaton hozzák azt a határozatot, hogy karácsony, húsvét és pünkösd ünnepét két-két nappal kell megünnepelni, a harmadikat el kell hagyni. 2 Bakóczi János: A debreceni ref. egyház lelkipásztorainak névsora 15361894. (Kézirat. Debrecen Ref. Teológia egyháztörténeti szemináriumában.) 253 -264, 300-301 ; Bod Péter: Magyar Athénás ... h. n. 1766. 108-109; Ferenczi — Danielik : Magyar írók. Pest, 1858. II. k. 111—112. o. ; Keserűi Dajka János : Az tiszteletes . . . Hodászi Lukácsnak . . . hidegh teteme fölött tött Praedicatio. . . . Db., 1613. 106