A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Módy György: Szappanfőzés és gyertyaöntés Debrecenben

dott meg három évre. Önálló mesterként 1922 óta dolgozik Debre­cenben. Állandóan foglalkoztatott egy segédet és két kisegítő embert. Jelenleg egyedül dolgozik. 1 A szappanfőzés lefolyását a háziszappan — vagy ahogyan régi szap­panosok még ma is hívják : a debreceni szappan — készítésén ismertetem. 2 A szappanfőzést a felhasználható szilárdabb, vagy folyékonyabb zsiradékok (faggyú, színzsír, növényi olajok, előző főzésből maradt hulladékok stb.) összegyűjtése előzi meg, A rendszeres nyersanyag be­szerzést a debreceni szappanosok is Budapestről végezték; innen kap­tak csontzsírt, faggyút, kókusz- és pálmazsírt, romlott disznózsírt, de a szódát is Budapestről hozatták. Pál János egy hónap alatt egy vagon zsiradékot és 20 mázsa szódát dolgozott fel. Most „cserealapon" dolgozik: akik szappanért jönnek, hozzák magukkal a háztartásban összegyűlt zsiradékot: színzsírt, faggyút, bélzsírt, tepertőt. Mikor megfelelő meny­nyiségű zsíradékanyag áll rendelkezésre a tároló hordókban és ládák­ban, sor kerül a főzésre. A szappanfőzés munkamenete a következő öt nagyobb szakaszra osztható fel : 1. a főzés és kisózás, 2. az öntés, 3. a szappan kiszedése az öntőkből és feldarabolása, 4. a feltakarítás, 5. a felaprózás. 1. A szappankészítés első szakaszát, a főzést is három mozzanatra bonthatjuk, a) Először az első lúgon való főzés jön soron. Az össze­gyűjtött zsiradékot berakják a főzőüstbe és tüzet gyújtanak alá, hogy az ún. kemény zsiradék meg folyósodjon. Mikor a zsiradék már fel­melegített állapotban van, marószódából készíteti erős lúgof adnak hozzá, mindaddig, míg az üst egész tartalma „elszappanosodik"'. A lúgot nem egyszerre, hanem fokozatosan adják be, hogy az anyag mindig forrásban legyen. Az első lúgon való főzés célja a zsiradék elszappano­sítása és megtisztítása a benne lévő fölösleges anyagoktól, azok eset­leg kellemetlen szagától. Mikor a zsiradék elszappanosodása megtörtént — amit a lövésben lévő anyag felületének keményedése jelez — az üstből kieresztik az elhasznált lúgot. A lúg kieresztése egy, az üst oldalába erősített és záró csavarral ellátott csövön keresztül történik. A cső felső vége a lemerítő­kád fölé — ahol ilyen beépítve nincs, egy erre a célra szolgáló hordó fölé — nyúlik, alsó vége pedig az üst falával párhuzamosan haladva az üst fenekének a közepéig ér. A lúgkieresztés eljárása a következő. A már lövésben lévő szappan alól elhúzzák a tüzet, ezzel az anyag lövését csök­kentik. Ezután — az üst nagyságához mérten — két-három vederrel barna lúgot (barna lúgnak nevezik a debreceni szappanosok a már egyszer használt lúgot) öntenek be az üstbe és kavargatva hűtik a szappant. Hűtésre azért van szükség, hogy az anyagban lévő lúg a lehető legteljesebb mértékben kiváljék és így az üst fenekére szálljon le. Öt-nyolc percnyi kavargatás után a kijebb húzott tüzet visszatolják az üst alá és az anyag ismét gyenge forrásba jön. Most következik az elhasznált lúg kieresztése. Ez úgy történik, hogy a cső végén lévő zárócsavart megnyitják. Ha a 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom