A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)
Kádár Zoltán dr.: Kopt textilek a debreceni Déri Múzeumban
kai — a kompozíció jobb oldalán — Krisztustól elforduló, ill. távozó hasonló hajviselettel ábrázolt egyén van szembeállítva. Mindezeket figyelembe véve — valószínűleg Mária Magdaléna és Krisztus ábrázolása adja a jelenet központját, a távozó alakban pedig valószínűleg Magdolna testvérét, Mártát kell felismernünk; ennél a magyarázatnál a harmadik mellékalak, aki hajviseletében, ruházatában is eltér a kompozíció felső részén szereplő két nőalaktól — Lázár volna (persze tekintettel a biblikus szövegek bizonyos eltérésére Magdolna és Krisztus találkozásának helyével, körülményeivel kapcsolatosan — lehetséges a két mellékalak más magyarázata is). 16 (A feltámadás utáni találkozásról természetesen nem lehet szó.) Az emlék pontos mását a párizsi Louvre-ból ismerjük. 163 Végül a szóbanforgó ábrázolás korát illetőleg megjegyezhetjük, hogy színhatásában, az alakok merev geometrikus megfogalmazásában — különösen a VI—VII. századi kopt textilekkel rokon, р. o. egy Berlinben őrzött, Achmim-Panopolis-ból származó darabon a ,,három királyok imádása" jelenetében a jobb felé lépő mágus alakja stílusában, beállításában nagyon hasonló a mi szövetünk jobb oldalán szereplő nőalakhoz. 17 Utoljára a Déri-gyűjtemény kopt szövetei közül röviden foglalkozni szeretnénk a harmadik alakos-díszű darabbal is, amelyik sajnos 1944-ben eltűnt. Nagy kár, hogy sem a múzeum katalógusai, sem a leltárkönyvei nem adnak bővebb felvilágosítást róla, csupán egy fényképből (amelyik kisméretű klisében meg is jelent a múzeum képes katalógusában) 18 ismerjük. Nincsenek adataink a szövetdarab nagyságáról és színéről sem, azonban a képes katalógusban az előbbi alakos és az elsőként tárgyalt ornamentális darab közt szerepel a fényképe s így ezekhez arányítva megállapíthatjuk, hogy az előzőnél (a négyalakosnál) valamivel keskenyebb volt, viszont magassága jóval meghaladta a másik két emlékét (mintegy 15 cm széles és 21 cm magas lehetett); színhatásában a vele együtt bemutatott két darabnál világosabb volt. A fénykép alapján a szövés mikéntjét is megállapíthatjuk, továbbá azt is, hogy — a legelsőként tárgyalt alakos betéthez hasonlóan — ez is eredetileg téglalap alakú „betét" volt. Négy sarkát ornamentálisan képezte ki készítője, középütt ovális kettős keretben kétalakos ábrázolás díszítette. A két keret szabálytalan, sokszínű poligonális díszekkel volt tarkítva, amelyek a fénykép árnyalatait tekintve, különböző színűek lehettek. Az alakos jelenetet két nimbusszal díszített, egymás felé hajló — háromnegyed fordulatban ábrázolt — szakállas szent alkotta, köztük a jobboldali szélesebb arcú, hosszú szakállú, a baloldali keskeny arcú, rövid szakállú. A jobboldali jobb kezével a baloldali felé mutat; úgy látszik, mintha a baloldali is hasonló mozdulatot tenne, az ő keze azonban sokkal nehezebben kivehető, mert túlzottan stilizált. Egyébként is mindkét alak nagyon stilizált, testüket térdigérő ruha fedi, lábaik igen primitíven, csak háromszögű formában vannak ábrázolva. A szövetdarab erősen rongált állapotban kerülhetett Déri Frigyes gyűjteményébe, különösen a szövet jobb oldala hiányos. 18 Vő. Mi. 26, 6-13 ; Mc. 14, 3-9; Le. 7, 36-50; Le. 10,38-42; Jn 12, 1-8. ie a Pfister, R. : Tissus coptes du Musée du Louvre, 3. sér. 39. t. balra (VI — VII. század). 17 Wulff-Volbach : i. m. nr. 4608, 98., 96. t. le Sőregi: i. m. 256. o., 116. kép középső.
