A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)
Kádár Zoltán dr.: Kopt textilek a debreceni Déri Múzeumban
Érdekes a fényképen a jobboldali alakot körülvevő sötét folt, ami az analógiákat figyelembe véve — vastagabb szövésre vallhat. 19 A két szakállas, glóriás férfi ikonográfiái magyarázata nem könnyű feladat, értelmezésük feliratok és attribútumok nélkül úgyszólván légüres térben mozog. Kétségtelen, hogy a legkézenfekvőbb volna — a mozdulatokat, a szakállviselet különbségeit is figyelembevéve — Péter és Pál apostolokra gondolnunk, 20 ez azonban csak puszta feltevés. Befejezésül szeretnénk még néhány szót ejteni a debreceni Déri Múzeum fentiekben megvizsgált textiljeinek művészettörténeti és művelődéstörténeti helyéről, ill. jelentőségéről. A Déri Múzeum textiljei értékes adatokat nyújtottak a későantik és koraközépkori művészet fejlődését összekapcsoló periódus, a IV. —VII. század művészet- és művelődéstörténetéhez. Az ornamentális bordó színű darab még a IV. —V. század későantik iparművészetének emléke. Ennek a kornak textilművészete még erős szálakkal fűződik a hellenisztikus iparművészet hagyományaihoz, bár már új, stilizáló tendenciák is jelentkeznek, hiszen e megbeszélt darab növényi díszítése is alig határozható meg botanikai szempontból. Az V. század textiljein is még fel-felcseng az antik ritmus és formaérzék öröksége, különösen a klasszikus mitológiából vett jeleneteknél, 2 * azonban a mi anyagunk már a VI —VII. század kopt művészi szemléletét mutatja. Helyesen állapítja meg erről a textilművészetről Schubert Márta: ,,Igen színesek ezek a textilek, de színességük sokszor inkább tarkaság mint korábbi fejlett színkultúra eredményeinek folytatása. Egyre inkább eltűnik a reális ábrázolás arányossága és szerkezete is. Gyakran visszatérnek az ősi egyiptomi síkábrázoláshoz, a megbontatlan folthoz. A valóságábrázolások helyét elfoglalják a jelképek és a szimbólumok." 22 Ennek az egész művészi fejlődés szempontjából nagy jelentőségű változásnak, amely a realisztikus megfogalmazás helyett a szimbolisztikus ábrázolásmódot hangsúlyozza — kifejezői a fentebb tárgyalt textilek is. Kétségtelen, hogy az itt is jelentkező sajátos új forma- és arányrendszer egy nagy társadalmi és kulturális változás tükre, amely egy metafizikus irányú világszemlélet kibontakozásával kapcsolatos. Kádár Zoltán 19 Vö. The Wallers Art Gallery. Early Christian and Byzantine art, nr. 813, 159. o. CXII. 1. 20 Vö. Cecchelli, С : Iconografia dei Papi, I. San Pietro, Roma, 1937. Gerke, Fr. Arch. Ért. U. f. LII, 1939, 49. skk. Vö. Kádár Z.: Regnum, 1940/41, 65. skk. (további irodalommal). Viszont Wulff — Volbach a hasonló kettős kompozíciókhoz más magyarázatot fűz: i. m. nr. 4585, 109. o., 96. t. (VI — VII. század), nr. 4670, 85. o., 96. t. (VI-VII. század) : „Die Kundschafter". 21 Matie-Lapunova : i. m. IV. fej, 51. skk. 22 Schubert M. : i. m. 27. 100
