A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)
Kádár Zoltán dr.: Kopt textilek a debreceni Déri Múzeumban
inkább a ruha alját ékesítette. A szövött díszítmények alapját képező vászon kb. 0,5 mm vastag fonalakból áll, alapszínük kissé okkeres hatású. A vizsgálandó gyűjtemény, mint említettük, négy darabból állt, egy ornamentális és három alakosdíszű darabból, 5 közülük egy figurális 1944ben elveszett s így csak fényképe alapján ismertethetjük. A legegyszerűbb s egyben legkorábbi tárgya ennek a kollekciónak egy bíborszínű sokszögű ruhadísz (átm. : 11, m. : 13 cm). Középütt körbefoglalt rozettaszerű levélke, e körül nyolc hasonló karélyos, aprófogazású levélke látható A stilizált levelek természeti mintájának meghatározásához hozzásegít a budapesti Iparművészeti Múzeum egyik hasonló, de köralakú darabja, amelyen már könnyebben megállapíthatjuk, hogy a középső körben — de a szegélyen is — stilizált növénylevelek szerepelnek. 6 A bíborszegélyű későantik ruhadíszek kedvelt motívuma ez a dionysikus szimbolikából kölcsönzött levél (mint ez a budapesti Iparművészeti Múzeum másik textiltöredékén egészen realisztikus fogalmazásban látható). 7 A Déri Múzeum ornamentális textiltöredékének korát az analógiák alapján a IV.—V. századra tehetjük, stílusban — mint mondottuk — még a hellenisztikus ornamentika hagyományait folytatja, még kissé valószerűbb, mint a későbbi erősen geometrizalo kopt textilek, bár már ez is határozottan stilizáló jelleget mutat. A Déri Múzeum alakosdíszű kopt textiljei közül először egy töredékes „betét"-tel foglalkozunk (lelt. sz. : E. VIII. 5.). A négyzet alakú darabnak csak a baloldala maradt meg (sz. : 11, m. : 14 cm), ezen kettős köralakú keretben jelenik meg egy alak. Az okker alapot világos égszínkék szövés díszíti — a külső íves kereten sötétkék, okker, rózsaszín, zöld pálcika alakú díszek sorozata váltakozik —, a szegély belső körívén pedig kék köralakú ékítmények váltakoznak, ezek belseje, magja megtartotta eredeti alapszínét. A kereten belül jobbrafordult glóriás alak, merev, szögletes vonalakkal zárt csíkos ruhában. A dicsfény világos okker színű, a testszín (arc, nyak) sötétokker, a haj és a szemek sötétkékek, a ruha válla sötétkék, nyaka világosabb kék, a testet borító köpeny (?) világoszöld, melyet sötétkék és okker szálak vékony csíkként kereszteznek. Az alak zömök, a fej nagy, a szemek kidülledtek, az egész test merev, geometrikus formává stilizált. A nimbuszos egyén háta mögött felülről lefelé, oldalra dőtve néhány betűszerű jegy látható, ezek azonban — Wessetzky Vilmos koptológus közlése szerint — egységes szövegként nem fejthetők meg (B. tábla). Tekintettel arra, hogy megcsonkult ábrázolással állunk szemben, a jelenet, ill. a megmaradt alak ikonográfiái magyarázata nem könnyű feladat. Azonban az AchmimPanopolis-i ásatások gazdag textilanyaga segítségünkre szolgál- a hiányzó részek kiegészítésében s a jelenet megmagyarázásában. Az említett sírmezőből előkerült egyik — jelenleg Berlinben őrzött — ,,betét"-szöveten — Krisztus születésének jelenetében — a miénkhez hasonló Mária-alakot láthatunk szintén kék ruhában, sárga nimbusszal. 8 5 Leltár: E. VIII. 5—8. Sajnos a meglevő tárgyak közül pontos leltári számát csak az E. VIII/5-nek sikerült megállapítani! * Schubert M. : i. m. I. t. 3. 7 Schubert M. : i. m. II. t. 8, vö. még p. o. Gerspach, M. : Les tapisseries coptes. Paris, 1890, 15. stb., stb. s Wulff-Volbach г i. m. nr. 17 528. 92. sk. o., 101. t. vö. I. 6951, I. 6849. 96
