A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956 (Debrecen, 1957)

Kádár Zoltán dr.: Kopt textilek a debreceni Déri Múzeumban

Wulff és Volbach ezt a darabot az általuk felállított rendszer V. osztályába sorolják, amelybe a kisalakos keresztényiellegű egyiptomi textilek tartoznak, a lelet korát pedig a VI —VII. századra teszik. Hasonló beállításban ábrázolt Mária-alakot láthatunk egy ugyancsak VI. századi bizánci textilen is, amelyet a vatikáni Museo Sacro őriz, ez azonban stílusban eltérő, puhább s viszonylag realisztikusabb megfogalmazású.

9 Valószínűnek látszik tehát, hogy a vizsgált emlék is a VI., ill. VII. században készült s feltehetőleg Krisztus születésének jelenetéből a gyermeke mellett ülő Máriát ábrázolja. A másik két alakos kompozícióval díszített kopt textilje Déri Frigyes gyűjteményének — sokkal jobb állapotú. Jó fenntartású a négy alakos jelenettel díszített ovális ,,betét"-darab (sz. : 14,7, m. : 13,8 ; álló alak : 6,2, fekvő: 7, térdelő: 5,8 cm m.). (A. tábla.) Ezt körhöz közelálló kettős elliptikus keret zárja körül: a szegély alapja feketére szőtt, rajta sötétkék, világoszöld, okkersárga, bordópiros pálcikákból álló díszítés váltakozik, a keretek közt az ellipszis négy tengelypontján 1 — 1 bordópiros folt, közepén okkersárga pontocskával, a kettős szegélyt kívül-belül okkersárga vékony csík zárja le. Az alakos rész bordóval átszőtt alapon négy alakot ábrázol. A háromlábú asztal mögött ülő középső alak feje körül világos türkizkék dicsfény, haja fekete, teste okker színű, ruhája kék színű. A nimbuszos alak bal felé fordul egy előtte térdelő nő felé, aki válligérő barna hajat visel, szemei barnák, homlokán és száján piros folt ragyog, ruhája sötétkék, a kezében tartott kettőskúpszerű tárgy (orsó) okker színű, közepe kék. Az okker színű asztaltól (vagy klinétől?) jobbra látható távozó alak szintén válligérő barna hajat hord, hátralibbenő chlamysa és tunikája világoszöld színű, a másik kettőhöz hasonlóan nagy fekete szemei vannak. A képmező alsó részén fektetve ábrázolt alak bal kezét felemeli, jobb lábát hátraveti, jobb kezében rövid botot tart, haja fekete, ruhája világoszöld, ugyanilyen színű botja is. A kompozíció két része közt szétszórtan néhány virágszerű díszítés látható : szirmuk sötétkék, porzójukat, ill. bibéjüket okker színű folt jelzi. Mielőtt ezt a jelenetet ikonográfiái szempontból megbeszélnénk, ejtsünk néhány szót stílusáról és kompozíciójáról. Stiláris szempontból az előbb tárgyalt emlékhez kapcsolódik, erre is jellemző, hogy az alakokat nagyon stilizált, geometrikus, formákba merevíti, nem ábrázol, hanem inkább jelképez. Sajátos vonásokat árul el az ábrázolás kompozíciója is: az alsó alak nem a fűben fekszik, virágok közt, ahogy első pillantásra felületes szemlélettel gondolhatnánk, hanem — kéz- és lábtartásából ítélve — a jelenet felső részén ábrázolt csoport felé siet. Vagyis : a kompozíció központját az ülő glóriás alak s az előtte térdelő képezik, az alsó feléjük siet, a felső jobb oldali pedig távozik tőlük. A tér- és időszemléletnek ez a sajátos megoldása különbözik a hellenisztikus görög művészet elveitől, de térbeli felfogásában elüt a római művészet ún. kontinuáló ábrázolásmódjától is. Olyan szemlélettel állunk itt szemben, ahol a tér és a cselekmény egységét nem a művészi struktúra, hanem az ábrázolás síkja biztosítja. Ez az ábrázolás körritmusban és felülnézetben elképzelve válik valamennyire egységessé. Igaz, látszólag hasonló megoldást nem egy későantik hellenisztikus jellegű textilen is láthatunk : gondolunk р. o. 9 Peirce, H.-Tyler, R. : L'art byzantin, II. Paris, 1932, 182. kép. 7 07