A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1943-1947

A Déri Múzeum élete és működése 1943–1947. években - I. Jelentés az 1943. évről (7 képpel)

14 vacsoráját minden este tányérjára ülő békával osztotta meg, melynek megölése után a gyermek bánatában meghalt; halász-megfigyelés a puffadt dögöt nyelt s emiatt lemerülni nem tudó harcsáról stb.) A munkásokkal beszélgetve tájszavakat jegyeztem le : fűlő = hőség, mely a dohánylevelet megcsapja ; dácsol = egyhelyben topog a vidra, ha horogra akadt halat nyel s a horog neki is a torkára akadván igyekszik tőle megszabadulni; kanda = savanyú ízű étel, behabart forralt savó és melegített túró keverékéből; géra = pille a tejen; hajók = fa kivágásnál vagy faragásnál leváló forgács; haj kölni = gerendafaragásnál bevágást csinálni; fénekes potyka — mindig a mélyben járó potyka, ellentétben a felszínen is úszkáló szőke potykával ; nádfulánk = a nád földönfutó tarackgyökere ; kótics — fakalapács, mit almaecet készítéskor a gyümölcs összetörésére használnak; pütyedt = félig aszalódott szilva ; hatag = rákos daganat; kongatni = tűz- vagy árvízveszélykor félreverni a harangot. Ezek kiegészítik korábbi gyűjtésemet. Egyik-másik nincs is meg a Szinnyei Magyar Táj szótárában (dácsol, hajók, kótics), de ha megvan, más értelmezéssel (géra, hatag, pittyedt). * 1943 október 3-án elsőízben, október 17-én másodízben tanulmányoztam és fényképeztem a biharmegyei Nagykereki községet, különösen annak Bocskai-várkastélyát. Ez a két tanulmányutam összefüggésben áll a Déri Múzeum külön Hajdú-szobája anyagának 5. A biharmegyei nagykereki Bocskai-várkastély déli része a dk-i egyetlen megmaradt bástyatoronnyal. Fénykép után készült rajz. összehozásával és berendezése előkészítésével. Első alkalommal Molnár József tanár, ethnográfus tartott velem, aki 11 évvel ezelőtt egy nyáron át nevelősködött a községben, második utamon pedig Baja Mihály református lelkész volt útitársam.