A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1943-1947

A Déri Múzeum élete és működése 1943–1947. években - I. Jelentés az 1943. évről (7 képpel)

15 A debreceni Hajdú-szoba megalkotásának helyi jelentőségén túl messzebbmenő céljai is vannak. Nyíltan hirdetjük, hogy a Bocskai István fejedelem történelmi szerepének és egész korának homályosabb, kevésbbé ismert és kevésbbé kidomborított volta a magyar nép tudatában a Rákóczi szabadságharcával szemben onnan származik, mert a Bocskai korának mai napig nem akadt olyan lelkes feldolgozója, mint a kurucvilág Thaly Kálmánja. E történelmi mulasztás felett szeretne a Déri Múzeum, mint a hajdúföld kulturális intézménye ébresztőt fújni, hogy szavára egyszer és közelesen elkövetkezzék az idő, amikor a szak- és népszerűsítő irodalom, valamint a szépirodalom révén is a Bocskai kora úgy éljen a magyar nép lelkében, mint a legendás hírű kurucvilág! Ha mélyére nézünk a dolgoknak, ehhez a Bocskai-korszaknak van is jogosultsága, hiszen a Bocskai vitéz hajdúinak küzdelme dicső eredménnyel zárult, de ennek az eredménynek elsősorban protestáns jellege és a felkelésnek a szerencsi vádiratban meztelen nyíltsággal kirobbant németellenes politikája elegendők voltak ahhoz, hogy ma a klérusba karolt magyarhoni, idegen szellemtől átitatott vezetőség Bocskai jelentőségét mindmostanáig agyonhallgassa. Ez ugyanaz a tudatos recept, mint az, amely Herczegh Ferencet tömjénezi a nagy Móricz Zsigmonddal szemben. A kitűzött feladatot nem végezheti el sem Nagyvárad, sem Budapest, ez kimondottan debreceni hivatás! Ez elgondolás jegyében kerestük fel a nagykereki várkastélyt, melynek tulajdonosa jelenleg a Budapesten lakó Osváth Pál. A kastélyt és a hozzátartozó földbirtokot bérlő használja és lakja. A kastély előtt katonai légoltalmi megfigyelő állvány van építve. Természetesen az egész várkastély, annak külső és belső udvara, nagy üres termei gazdasági célt szolgálnak! Hízott sertések, baromfiak, széna-szalmakazlak, gazdasági felszerelések, terményraktárak mindenütt! A várkastély DK-i sarkán még fennálló, de átalakított egyetlen bástyatorony vihartól megrongált zsindelytetőzete kettényílva és megroppanva mered az égre. Ez az elhanyagolt állapot szégyene mind a megyének, mind a tulajdonosnak! Megtekintettük az összes helyiségeket, a szép boltozatos termeket, a cserépkályhákat, kandallókat, az alagsort kilövőréseivel, a padlást tetőszerkezetével. A várkastély külsejéről, belsejéről, részleteiről, «külső kőfaláról, kapujáról, a kőfalmentén épült ólakról, a már lerombolt részekről, a kertben még ma is fennálló somfaalléról, továbbá a falu jellegzetes házairól, utcáiról, templomáról, a templomi kegyszerekről, a Papszász-kúriáról közel 80 felvételt készítettem. Érdekes, hogy a várkastély hatása erősen látszik á falu építészeti kiképzésén. Szakkörökben is feltűnést keltettek azok a fényképeim és rajzaim, melyek a faluban az utcai bejárati kis kapukat ábrázolják, felül deszkából kifűrészelt ugró vagy csúszó kígyódíszekkel, a kettős kígyóábrázolás sablonossá vált motívumaival és kígyó hátán szemben ülő galambpárral. A kastély körül, a 300 évesnek mondott somfák mellett és az alagsorban faragott köveket, oszlopfőket, kályhacsempéket, oromdíszeket, vaslámpást /