A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1943-1947

A Déri Múzeum élete és működése 1943–1947. években - I. Jelentés az 1943. évről (7 képpel)

/ 9 az állami és megyei utak vizsgálatával kapcsolatban. Debrecenből kiindulva az első állomásunk Balmazújváros volt. Ennek határában újra felkerestük a nevezetes Kárhozat-halmot, mely a vidék legmagasabb pontja, honnan csodálatosan szép kilátás nyílik a legjellegzetesebb alföldi tájakra. Tiszacsegén a vaskompos, modern házzal ellátott tiszai révet tekintettem meg. A Tisza vizén az ároktői halászok gyalommal, kétközhálóval és varsával működnek. Újvároson és Csegén 2. Bronz raktárlelet a vaskorszak I. feléből. Lh. Hajdú megye, Balmazújváros, báró Fiáth Ferenc földje, a várostól 7 km Ny-ra. Csatornaásáskor, 40 cm mélyen a felszín alatt, agyagedényben találták 1943 febr. 18-án. Az edény elpusztult. Tartalma : 4 köpüs balta, 2 köpüs véső, 2 sarló, 1 lándzsahegy^ 3 zárt- és 1 nyitott karperec, 2 dróthuzal, 1 bronzrög, 6 balta- és 16 karperectöredék. — A lándzsa hossza 14 cm, a rög súlya 1382 g. egy-egy jellegzetes házat fényképeztem. Egyek felé haladva a falu alatti Holttiszamederben sok szárcsát és vadrucát láttam. Az útőr szerint előbbiek ott is költenek. Egyekről felkerestük a dorogmai révet, mely régi eredeti állapotában van. Öreg nyárfák alatt húzódik meg a révész sövényfalu, sárral tapasztott, két lyukablakocskával pislogó, de belül fehérre meszelt hajléka, mely szívesebben viseli a kunyhónevet. Az olcsvaapáti típustól eltérő hidast Gacsal Bálint poroszlói hidasépítőmester készítette. A főalkatrészeket az abádszalóki erdőben fűrészelték hozzá. A Tisza túlsó jobbpartján látható dorogmai torony hívogatón jelzi faluját egy végtelenül egyszerű népdal költői mélységének minden szépségével. Megilletődésünket csak fokozhatja az a tudat, hogy a dorogmai révet már Anonymus is említi a magyarok cselekedeteiről írott könyvében. Tas és Szabolcs honfoglaló vezérek