Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1940. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1940-ben

85 5 cm.-rel rövidebb 110 cm. kerülettel. 610, illetve 580 cm. mélyen voltak a felszín alatt. Ez a két törzs a körülte talált karókkal, vízfelőli oldala előtt két nagy cölöp maradványával azért fontos lelet, mert az északi egyszeres palánk külső, tehát északi oldalán egy új cölöpcsoporthoz vezelett, amelyet a későbbi feltárások hoztak nap

fényre. Ezzel az egész telepnek egy nem várt helyen, egészen új részlete került elő, még bonvolódottabbá téve az egész telep rendeltetéséről alkotott eddigi feltevéseket. Ueyanis a parttőoen, túl a pallószerű törzseken < = . T I S Z. 7. kép. A VIII. panyolai ásatással feltárt faalkatrészek helyszínrajza. három cölöpön nyugvó gerendavég mutatkozott, jelezve, hogy a kutatási területet az északi palánknak erre az oldalara is az eddiginél nagyobb mértékben ki kell terjeszteni. Az északi palánk belső, déli oldalán, melyről eddig azt hittük, hogy csak ez a települt rész, egy kis darab középkori cserepet találtunk, továbbá két új lyuksoros gerendát és a * koráb ni á-atásokból ismeretes, négy élűre faragott lyuksoros nagy talpgerendavéget. Utóbbi már csak 135 cm. hosszú volt és 20 cm. széles, két lyukkal, előbbiek 330, illetve 250 2m. hosszúak, 16x10 cm. átmérővel, az egyiken kilenc, a másikon hat lyukkal. A függőlegesen levert, kisebb-nagyobb kerületű, négyélűre hegyezett tölgyfacölöpök (átlag 70—85 cm. kerülettel), faragott karók (átlag 35—50 cm. kerülettel) száma 13 + 17 = 30-ra szaporodott a végleges kibontáskor. Hosszúságuk 150— 250 cm. közt váltakozott. Kivételek : egy hatélűre hegyezett 520 cm. hosszú és egy 325 cm. hosszú, szintén hegyezett lábszárvastagságú karó. Ezek fekvő állapotban voltak a romok között.