Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

261 ő nom vesztette el a kedvét. Időnként a helyi lapokban közölte a múzeum gyarapodását, amely írások igen becsesek, mert sok leletkörülmény megmaradását egyenesen ezeknek köszönhetjük. Ilyen pf. ,,Múzeumi érdekességek" c. írása a Debreczen 1869 aug. 3. számában, melyben egész sereg lelet ismertetése közben elmondja a váncsodi Pör-domb megásását a kincskeresők által egy értékes kincskereső babona feljegyzésével. írásaiban néha panaszkodik, hogy a múzeumot inkább csak az idegenek látogatják. Beszámoló híreivel évtizedeken át találkozunk a debreceni újságokban egyéb ornithologiai cikkei mellett. A debreceni közönség sokszor hosszú éveken át csupán a Kovács János írásaiból olvasta ezt a szót : múzeum!! Ilyen írásai közül kimagaslik az, mely ,,Gyerünk a múzeumba /" cím alatt a ,,Hortobágy" 1874. évi júl. é ; aug. számaiban hét közleményben jelent meg. A 3. rész prehisztorikus vonatkozású, a többi zoológiai. Kovács egy látogatóhoz intézi szavait. Magyaráz, tanít, az egyes állatok, madarak népies neveit is megemlíti, ami az egész cikksorozatot felette becsessé teszi. Kovács János a múzeumi gondolatnak valóságos agitátora volt! A főgimnázium 1894—95. évi Értesítőjében megírta a természetrajzi múzeumok történetét is. Negyedik fejezete a régészeti és népismei múzeum. Neki köszönhető, hogy a vidékről sok régészeti tárgy befutott a kollégiumi gyűjteménybe. Ezeket ő maga is gyűjtötte. így 1869 nyarán a Sárréten v kutatott őskori leletek után Bojt, Váncsod, Keresztes, Zsáka és Szeghalom határában. Számos leletet hozott haza. 1880-ban az állat-múzeum melletti tágas szobában külön megnyitotta a régészeti múzeumot is. A nagyközönség ezt is vasárnaponként 10—12 óráig tekinthette meg. Különben az ősrégészetben való jártassága annyira ismertté vált, hogy Zelizy Dániel az 1882-ben megjelent „Debrecen egyetemes leírása" c. munkában vele. íratta meg „Debreczen vidéke r történetírás előtti korszakban" c. fejezetet. Ez a kis tanulmány főleg a debreceni lelőhelyek felsorolásával vált becsessé számunkra. Felhasználja benne'afrikai tapasztalatait is és tárgyi néprajzi egybevetésekkel is él. A csillámpala alföldi 32. kép. Dögkerék a debreceni Nagycserén. Zoltai rajza. Ilyeneket jártábankeltében néhány perc alatt lerajzolt vázlatkönyvébe.