Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

260 Pál abban ismertette Vorsaae dán archaeologus „Az európai ősműveltség képe" c., az őskorokkal foglalkozó dolgozatát. Szűcs Istvánnál sokkal több jártasságot árul el két régészliajlamú búvárkodó ember, akik a hatvanas években élénk érdeklődéssel figyelték az esetlegesen felszínre került őskori leleteket s azokról az akkori lehetőséghez képest rövid leírásokat, híreket közöltek. Az egyik volt Kovács János kollégiumi profeszszor, a másik Szántai/ Aladár ügyvéd. Nagy érdemük, hogy a leletek megmentése és részbeni publikálása révén a múzeumi gondolatot hosszú éveken át ébren tartották, mert a legegyszerűbb ember is ösztönszerűleg ragaszkodik ahhoz, hogy a 31. kép. Az ohattelekházi major látképe. Zoltai vízfestménye 1923-ból. Középen, a háttérben a kastély teteje látszik, melyben Zoltai nem egyszer Csanak Jenő nagybérlő vendégszeretetét élvezte e sorok írójával együtt, az ottankörüli ásatások ideje alatt. •szülővárosa határában előkerült régiségek ne vándoroljanak idegen kézbe, hanem helyben őrizzék azokat. Ebben rejlik minden történeti helyi múzeum csirája. Kovács János, aki 1856—1896-ig volt a Kollégiumban a természetrajz tanára, a természetrajzi múzeum megteremtője, az első magyar afrikai természetkutató utazó.

4

2 Kovács az ősrégészet iránt is érdeklődött, állandóan fig3

relemmel kísérte a Debrecen határában előkerült leleteket és tanítványai figyelmét is felhívta azokra. Ö maga, bár elsősorban zoológus volt, már 1847-ben küldött szülőföldjéről a budapesti intezeteknek leleteket. 1869-ben pedig azzal dicsekszik az egyik helyi lapban közreadott gyarapodási beszámolójában (Debreczen, júl. 1), hogy a főiskola múzeuma 13 év

r alatt, tehát 1856-tól kezdve igen szépen gyarapodott, úgyhogy a város közönségének is érdemesnek tartotta azt vasárnaponként délelőtt 10—12 óráig, délután 4—6 óráig bemutatni. Még szabadelőadás tartására is ajánlkozott, amire azonban az érdeklődés hiánya miatt nem került sor. Azonban